A rebarbara régóta ismert kultúrnövény, a XVIII. század óta van jelen, elsősorban a kiskertekben, ám már több, mint 4500 éve ismeri az emberiség. Akár dísznövényként, akár zöldségnövényként nevelhetjük a kertben - mindkét formában számos örömet tartogat.
A rebarbara jellemzése
A rebarbara (Rheum rhabarbarum) a keserűfűfélék népes családjának egyik tagja. Lágyszárú évelő, levelei nagyméretűek, mélyzöldek. alakjuk kerekded, vagy lapát alakú. A levélnyél húsos, vöröses színű. A virágzata nem feltűnő - pirosas rózsaszín vagy zöldesfehér, sok, apró virágból álló buga, amely némiképp a levélzet felé magasodik.
A rebarbara környezeti igényei
Ha a kertben keresünk helyet számára, érdemes a kert félárnyékos részein szétnéznünk. A tűző napot és a mélyárnyékot nem kedveli, de vaalhol a két szélsőség között megtalálhatjuk számára a megfelelő helyet. Kedveli az üdébb mikroklímát, a a nedvesebb talajkörülményeket, bár a pangó víztől érdemes megkímélni. Ne hagyjuk kiszáradni a talaját. Kedveli a tápanyagban gazdagabb talajt. A talaj pH-értékére nem igényes.
Dísznövényként is alkalmazható
Bonyolult a rebarbara gondozása?
Nos a hobbikertészek szempontjából ideálisnak mondható termény, mivel növényvédelmi munkát alig igényel, nincsen speciális betegsége, vagy kártevője. Amennyiben a rebarbara szaporítása magvetéssel történik, akkor a vetőmagot április végén, május elején szórjuk ki. Körülbelül egy hónap múlva egyeljük a palántákat félarasznyi távolságra, végleges helyükre pedig az áttelelés után, jövő tavasszal kerülhetnek, körülbelül egy méter távolságra egymástól.
A rendszeres komposzt segíti a növény növekedését. Olvasson a komposztálásról ebben a cikkemben!
Öntözésre csak szárazabb tavaszi hetekben lesz szükség, és az időnkénti gyommentesítésen kívül más teendőt nem is igényelnek a rebarbara palánták. Ebből látszik, hogy tulajdonképpen bárki ültethet ilyen növényt, hisz szinte semmi teendő nem lesz vele.
Szeretne rebarbarát rendelni? Kattintson ide érte.
Virágzata több színben is előfordul
Rebarbara a díszkertben
Ahogy többször is emlegettem, a rebarbara dísznövényként is nevelhető a félárnyékos kertrészeken. Jól társítható a tópartifűvel, a páfrányfélékkel, a tűzesőkkel, vagy az árnyékliliomokkal is. Szánhatunk neki háttérszerepet, és nagyszerűen illeszthető az erdei hatású, természetközeli hatású kertekbe is.
Tekintse meg kertészetem félárnyéki évelő dísznövény kínálatát!
Ilyen gyógyhatása van a rebarbarának
Gyógyhatása már évezredekkel ezelőtt is ismert volt, így nem csupán különleges fanyar ízéért termesztik, hanem az emberi szervezetre gyakorolt jótékony hatásai miatt is. Jóllehet a rebarbara oxálsavat és antrakinon-származékokat is tartalmaz, melyek nagy mennyiségben mérgezőek, számos más vitamin és tápanyag található meg a levélnyelekben.
Ebben a cikkemben egy másik kedvelt házikerti növényről, a fokhagymáról olvashat!
A növényi rostok, cseranyagok, flavonoidok mellett bőségesen megtalálható a rebarbarában A-, B1-, B2-, és C-vitamin, valamint enyhe hashajtó, vízhajtó hatása miatt a bélrendszernek is hasznára válik.
Fontos tudni, hogy a mérgező anyagok a levélben vannak jórészt, ám nagyon nagy mennyiséget kellene elfogyasztani belőle, hogy komoly bajt okozzon - mindettől függetlenül azonban legyen óvatos vele!
Tipp: a rebarbara szárat akkor a legjobb fogyasztani, mikor éppen bepirosodik, a túl fiatal, vagy már idősebb növényben még a szárban is nagyobb mennyiségű oxálsav halmozódik fel!
Savanykás ízvilága miatt kedvelt
A kertészetemben kapható gyógynövényeket itt tekintheti meg!
A rebarbara konyhai felhasználása és hatásai
A rebarbara felhasználása jellemzően főzéssel, párolással történik, nyersen fogyasztva enyhe hashajtó hatású. A rebarbara oxálsav tartalma a legmagasabb a zöldségek között (bár a felhasználást tekintve a rebarbarát inkább gyümölcsként szoktuk említeni), ami nagy mennyiségben a szervezetbe jutva káros, többek között vesekövet okozhat. A levelek savtartalma a legmagasabb, így azokat nem is fogyasztjuk, helyettük a szárát készítjük el a konyhában.
Kertészetemben számos zöldségpalánta kapható. Tekintse meg őket erre a linkre kattintva!
A rebarbara szára, vagy más néven levélnyele kitűnő alapanyag lekvárokhoz, dzsemekhez, süteményekhez, vagy rebarbara pitéhez, de az interneten és szakácskönyvekben rengeteg rebarbara receptet találnak az érdeklődők.
Milyen rebarbara fajták léteznek?
A honi termesztésben a rebarbara fajtákat nem szokták megkülönböztetni, általában a piros levélnyelű, zöldesfehér húsú rebarbara fajtákat találni meg a kertekben. A külföldi szakirodalom jellemzően három típust említ: a zöld levélnyelű és zöldes húsú fajtákat, a piros levélnyelű és zöldes húsú fajtákat, továbbá a piros levélnyelű és rózsaszín húsú fajtákat.
Tekintse meg kertészetem házikerti és veteményes kínálatát!
Rendszerint a zöld termésű fajták többet teremnek, de a termésminőségük gyengébb, mint a vörös színűeké. Kertészetekben többféle hibrid hozzáférhető, vetőmag vásárlása előtt érdemes megtudakolni, hogy a kiszemelt fajta milyen tulajdonságokkal bír.
Félárnyékos balkonon is nevelhető. Olvassa el ezt a cikkemet a balkonkertészkedésről!
Ön kóstolta már? Nyomjon egy tetsziket, ossza meg Facebookon a bejegyzést és mesélje el, hogy Önnek hogy tetszik a rebarbara.
Itt rendelhet kertészetemtől rebarbarát!
Ha érdeklik más kertészeti témák, további bejegyzéseimet itt találja!
Amennyiben Önt is meggyőzték a fent felsorolt tények, kérem, nyomjon egy Tetszik-et és ossza meg ismerőseivel, barátaival!
