Növények és a fény... Mindenkinek szüksége van a Nap áldásos sugaraira. Nemcsak nekünk, embereknek, hanem a növényeknek az életben maradás egyik elengedhetetlen feltétele, hiszen Nap-elem nélkül többek között a fotoszintézis sem működik. Ugyanakkor a kert – legyen bármilyen kicsi is – ebben a vonatkozásban sem tökéletesen egyforma mindenhol.
A növények életfolyamataihoz nélkülözhetetlen a fény
Biztosan szembesült már azzal, hogy az 5-10 évvel ezelőtt elültetett lombhullató fa környezetében a gyep egyre ritkább, a dús szőnyeg szépen lassan kiritkul. Nem is beszélve az örökzöldek árnyékos oldaláról! De lehet példaként említeni az épületek északi fala melletti zöldsávot, vagy akár egy tömör kőkerítést is, mely szintén jelentős árnyékhatást tud okozni égtáji kitettségétől függően. Mit tehet ilyenkor a kiskert tulajdonos? Erre próbálok most ötleteket adni és néhány konkrét növényt ajánlani a fényszegény kerti zugokba.
A gyep nem szereti a mélyárnyékos helyet
Először viszont nézzük meg, hogy a szakirodalom alapján hogyan is lehet csoportosítani a növényeket fényigény alapján:
1. Fénykedvelő (heliofita)
Azok a fajok tartoznak ide, melyek a nyári, hosszúnappalos időszakban legalább 6-7 óra közvetlen megvilágítást igényelnek.
2. Félárnyéki növények (helio-skiofita)
Ez a második, átmeneti csoport azokat az egyedeket foglalja magába, melyek nyáron beérik 4-5 óra közvetlen megvilágítással is.
3. Árnyéktűrő fajok (skiofita)
Ez a speciális kategória pedig olyan – elsősorban erdei aljnövényzetből származó – példányokat fog össze, melyeknek elegendő a nyáron beérkező maximum (1)2-3 óra közvetlen sugárzás. Ezekből szeretnék szemezgetni a következőkben.
Napos – félárnyékos – árnyékos területek
Az egynyáriak közül kiválóan használható a mindignyíló begónia (Begonia cucullata), de talán még jobb választás az igazán mély árnyékba a gumós begónia (B. × tuberhybrida) ültetése. Ez a növény elsősorban balkonládák, cserepek és dézsák mutatós dísze, de akár virágágyba is kerülhet, ha igényeit figyelembe tudjuk venni. Ugyanis hajtásai könnyen törnek, illetve a talaj magas kémhatására is érzékeny ez a különleges, aszimmetrikus levelű hibrid faj.
Nézze meg, melyik 5 illatos fajt ajánlom még balkonra! Olvassa el a cikkemet!
A begóniák nem kedvelik a tűző napot
A fuksziák (Fuchsia) is jól tűrik a félárnyékos területeket. Még ezeken a fényszegény kertrészeken is megörvendeztetik a kertbarátokat tömegesen nyíló, különleges virágaikkal. Mivel főleg kisebb termetű fajták találhatók a kínálatban (illetve virágaik is lecsüngő jellegűek), ezért mindenképpen érdemes nagyobb cserépbe, balkonládába ültetni őket, és párkányra, korlátra rögzíteni, vagy függőcserépben lelógatni, hogy minél közelebb legyen szemünkhöz a nem mindennapi látvány.
Fuchsia 'Alisa Hoffmann'
A nebáncsvirágok között a törpe nebáncsvirág alkalmas igazán ilyen helyekre (Impatiens walleriana). Több fajta jól megállja a helyét a napos ágyások mellett a sötétebb területek virágosításakor is.
Sarkantyús virágainak színe fajtatípustól függően lehet fehér, rózsaszín, piros, illetve ezek árnyalatai is megtalálhatók a palettán.
A nebáncsvirág felvirágoztatja az árnyékosabb kertrészeket is
Gyakran találkozhat a házikertekben a csodatölcsérrel is (Mirabilis jalapa). Árnyéktűrése mellett, talán azért is kedvelik ezt a fajt annyian, mert igen egyszerűen nevelhető, a tulajdonos minden évben tud magot szedni magának a következő vegetációra. Különlegessége, hogy délután kezdi nyitni tölcséres szirmait és a következő reggelig ontja magából a kellemes virágillatot. Ezt is érdemes figyelembe venni vetése előtt.
Olvasson ebben a cikkemben bővebben is az árnyéki dísznövényekről!
Csodatölcsér. Az egyik legjobb választás a félárnyékos helyekre
Egy igazi struktúranövény a virágcsalán, vagy díszcsalán (Solenostemon scutellarioides), ami azt jelenti, hogy szinte kizárólag lombozatával díszít. Bár gyakran megjelennek füzérvirágzatai is, de ezek szépsége elhanyagolható az igazán tarka lombozat látványa mellett. Sőt egy magára valamit adó kiskert tulajdonos ki is töri az előbukkanó virágzatokat, hogy a levelek színe ne fakuljon meg. Remek választás sötét ablakpárkányokra, vagy falak és épületek északi oldalához.
Tekintse meg kertészetem árnyéki évelő kínálatát!
A virágcsalánnak rengeteg színváltozata elérhető
A balkonon akár gyümölcsöt is nevelhet. Tudta? Olvasson a témáról ebben a cikkemben!
Végezetül néhány évelő, felsorolás szintjén:
- pajzslevelű tópartifű (Astilboides tabularis) – igényesebb faj, párás klímát, alacsony kémhatású talajt kedvel, illetve a sekélyen gyökeresedő cserjékkel/fákkal szemben is alul marad
- szívvirág (Dicentra spectabilis) – szintén jobb környezeti feltételeket kíván, de virágzása felemelő látvány. Nyáron visszahúzódik, ezért gondolni kell a helyén kialakuló üres folt eltakarására.
A kertészetem számos félárnyéki évelőt kínál, melyet ide kattintva megtekinthet!
Ebben a videómban az évelők ültetéséről beszélek:
- lándzsalevelű árnyékliliom (Hosta lancifolia) – egy igazi klasszikus ezen a területen. Ez az alapfaj kifejezetten igénytelen, és hosszú életű növény.
- tavaszi lednek (Lathyrus vernus) – mint hüvelytermésű faj nemcsak szép, színváltó virágával, hanem talajjavító képességével (megköti a levegő nitrogénjét) is jó választás lehet az árnyékos kertrészekbe.
- pénzeslevelű lizinka (Lysimachia nummularia) – leginkább üde, párás helyen érzi jól magát. Ideális számára például egy kerti tó partján kialakított árnyéki évelőágy. Ilyen környezetben jól terjed és nagyobb területet is lefed hajtásaival.
- tojásbogyó (Podophyllum peltatum) – nagyon különleges, mindössze két levelet fejleszt, melyek tenyeresen tagoltak, pálmalevélre emlékeztetnek. Nyirkos talajt kedvel, a kiszáradásra érzékeny. Virágai illatosak, de a növény minden része (a termést kivéve) mérgező.
A tojásbogyó tenyeresen tagolt levele
- szagos salamonpecsét (Polygonatum odoratum) – hazánkban is honos. Speciális igényei nincsenek, az előző fajhoz hasonlóan mérgező, a gyógyászatban is használt évelő.
- telekvirág (Telekia speciosa) – szintén erdei növényünk. A Bükk hegyi patakjai mellett lelhető fel, ennek megfelelő környezetet kell biztosítani neki a kertben is. Nagytermetű (100-150 cm magasra is megnövő), sárga fészkű faj.
Nézze meg kertészetem teljes évelő dísznövénykínálatát!
- nagyvirágú hármasszirom (Trillium grandiflorum) – botanikai különlegességére a magyar neve is utal: 3 fellevelével és 3 fehérből rózsaszínbe váltó szirmával díszít. A száraz talajt nem kedveli.
- nagyvirágú nyakcsapfű (Uvularia grandiflora) – levelei szárölelők, sárga virága lecsüngő. Tápanyagdús, üde-nedves, savanyú talajt szeret.
- erdei pajzsika (Dryopteris filix-mas) – szintén ismerős lehet az erdei sétákról. Viszonylag igénytelen, hosszú életű faj. Természetesen páfrányként csak a levelével, illetve habitusával díszít.
- díszes vesepáfrány (Polystichum setiferum) – az előzőhöz hasonló méretű, félig (vagy teljesen) örökzöld lombú évelő. Igényesebb faj, nedves, tápanyaggal jól ellátott talajban fejlődik csak szépen.
Amennyiben Ön is talált olyan árnyéki dísznövényt, amely megfelelő lehet teraszára, kertjébe, akkor bátran szerezze be őket és gyönyörködjön bennük!
Tekintse meg kertészetem balkonnövény kínálatát ide kattintva!
Ha érdeklik más kertészeti témák, további bejegyzéseimet itt találja!
Amennyiben Önt is meggyőzték a fent felsorolt tények, kérem, nyomjon egy Tetszik-et és ossza meg ismerőseivel, barátaival!
