Az oldalon cookie-kat használunk a jobb felhasználói élmény biztosítása miatt, engedélyezéséhez kattintson az "Elfogadom" gombra.

Madárbarát kert kialakítása

Kezdjük az elején talán a legfontosabb kérdéssel - miért jó, ha sok madár van kertjében? 

Egyrészt azért mert a kertjében lévő növényeknek vannak ellenségei, kártevői, ezeket a madarak szép számmal megritkítják és eleségül szolgál számukra. Főleg az énekes madarak azok, akik az Ön barátai és a kertet megvédelmezik a kártevők felszaporodásától. Másrészt hangulatos lehet, hogy madárcsicsergésre ébred, és a kertben repkedő madarak látványa sem utolsó.

De ott van a természetvédelmi szempont is. Napjainkban egyre inkább kiszorulnak mind a madarak, mind a rovarok a természetes életterükből, így kertünkben találhatnak menedéket.

„Madárbarát kert” kialakításánál a kedves kertbarátnak figyelembe kell venni azt, hogy a növényanyag egyszerre biztosítson táplálékot, fészkelő helyet és búvóhelyet is. Érdemes a kertben kialakítani védett fekvésű (széltől, zajoktól mentes) zavartalan, háborítatlan részeket, bokorcsoportokat, ahol a madarak védelemben, biztonságban érzik magukat.

A kertben legyenek lombhullatók és örökzöldek egyaránt. Érdemes új, rezisztens, ellenálló fajtákat telepíteni, ezek a növényfajták a kórokozó gombákkal és baktériumokkal szemben ellenállók, így egyáltalán nem kell permetezni azokat. Ezek a fajták többnyire ma már a faiskolákban is fellelhetők.

Mely növények, gyümölcstermő növények alkalmasak a madárbarát kertekbe? 

Almafa (Malus domestica):
A madarak téli etetésére kiválóan alkalmas a minőségi hibás alma gyümölcse. Ha kertjében van 1-2 almafa, melynek terméseit akár télre el tudja vermelni, el tudja tárolni, a fagyos időbe előveheti a cinegék számára. A cinegéken kívül csonttollúak és a rigók is előszeretettel fogyasztják gyümölcsét. Erre a célra inkább az őszi érésű almafajták alkalmasak.

Csipkebogyó (Rosa spp.):
Kerítés mellé vegyes sövénybe ültethető; a csipkebogyó áltermése egész ősszel díszíti a bokrot, emellett táplálékot is nyújt a madaraknak. A csipkerózsa bokra az énekesmadaraknak bújó és fészkelő helyet is biztosít. Hazánkban széles körűen elterjedt, az ökológiai adottságok szinte mindenütt alkalmasak ültetéséhez.

Egybibés galagonya (Crataegus monogyna):
Vegyes sövénynövénynek ültethető a csipkerózsával. Szeptemberben és októberben érnek apró alma termései. Tápanyagban gazdag talajokon szépen díszíti a kertet főleg őszi lombszínével és piros gyümölcseivel. Bőséges eledelt biztosít a madarak számára.

Fekete bodza (Sambucus nigra):
A fekete bodza gyümölcsét kifejezetten kedvelik a madarak, a madárbarát kert elengedhetetlen részét alkotja. De a virágzás idején is hasznos, a bodza virága számos rovarfajt vonz magához, amelyek poszáták, füzikék cinegék és tengelicek táplálékát jelentik.
A bodza is széles körűen ültethető, nem érzékeny a klimatikus adottságokra. Különböző fajtái faiskolai forgalomban kaphatók.

Homoktövis (Hippophoe rhamnoides):
Szintén alkalmazható vegyes sövényekbe, kerítés mellé. Ovális narancssárga bogyóit július közepétől szeptember végéig érleli a bokor, fajtától függően korábban vagy később. A kései érésű fajták gyümölcsei akár a fagyokig a bokron vannak, amit a madarak őszi eleségként fogyaszthatnak.

Húsos som (Cornus mas):
A húsos som kisméretű fáját inkább szoliternek ültessük a kertbe. Fajtáinak csonthéjas gyümölcsei augusztustól októberig érnek. Éretten földre hullik gyümölcse, így téli eleségnek nem, de őszi csemegének kiválóan alkalmas a gyümölcsevő madarak számára.

Japánbirs (Chaenomeles japonica):
Tavasszal nyíló virága díszítő értékkel bír. A cserje sövénynek és szoliternek is alkalmas. Szeptemberben érő gyümölcsei nagyméretűek, télen a madarak kiegészítő elesége lehet.

Kökény (Prunus spinosa):
Vegyes állományú sövénynek alkalmas. 1-2 centiméteres, hamvaskék csonthéjas gyümölcsei szeptembertől novemberig ének. Gyümölcse sokáig a bokron marad, így téli eleségként is szolgálhat.

Közönséges dió (Junglans regia): 
A dió nagy fát nevel, így csak nagy kertekben való. Olajos magbelét főleg a szajkók, cinegék, fakopáncsok fogyasztják. Rajtuk kívül a mókusok is megdézsmálják.

Közönséges mogyoró (Coryllus avellana): 
A bokor habitusú csemetét akár sövénynek, de önmagában is ültetheti. Nagyobb kertekbe számításba jöhet az alanyra oltott törzses fa is, ezt csak szoliternek ültesse. Magas olaj tartalmú magját nem csak a madarak, hanem a mókusok is előszeretettel fogyasztják. A madarak közül a csuszkák, szajkók, fakopáncsok, cinegék fogyasztják magbelét.

Madárberkenye (Sorbus aucuparia):
Erdők, cserjések gyakori növénye. Igénytelensége miatt városi környezetben is előszeretettel ültetik, de kertje dísznövénye is lehet. Akár magányosan álló vagy növénycsoportokba is rakható a fa termetű madárberkenye.

Borsó nagyságú pirossas almaterméseit augusztustól októbeig érleli, sokáig a fán marad. A madarak nagyon kedvelik apró alma alakú terméseit. Őszi-téli tápláléka lehet a zöldikének és a feketerigónak.

Mandula (Amygdalus communis):
Korai virágzásával díszítő értékű gyümölcstermő növény. Augusztusban, szeptemberben érő terméseiből az olajos magvakat eltávolítva, majd téli eleségként felhasználva, nem csak a madarak de a mókusok is örülni fognak neki. 

Zselnicemeggy (Prunus padus v. Padus avium):
Erdőalkotó, de kertbe is ültethető ez a fa habitusú, gazdagon virágzó és bőséges termést nevelő gyümölcstermő növény. Fénylő vörös-fekete csonthéjas gyümölcseit július-augusztusban csemegézik meg a madarak és a kisemlősök. 

Felmerül a kérdés, hogy a kertbe ültetett cseresznyét, meggyet, szőlőt is a madaraknak ültettük-e, vagy annak inkább mi élveznénk gyümölcsét? Természetesen a kertben lévő madarak, főleg a rigók csemegézni fognak belőle. Ha sajnáljuk tőlük és védelemképpen hálóval takarjuk a növényeket, járjunk el gondosan, körültekintően.

Ugyanis a rigók alulról repülnek fel a fa lombjába, könnyen a háló alá ugrálnak, és a hálóba kerülve vergődnek, el is pusztulhatnak! Így, ha hálózzuk a fákat alul is teljesen zárjuk le azokat. De ha nem bánja, hogy a bőven termő gyümölcsfájáról a rigók is csemegéznek akkor a hálóra nincs is szükség.

A madárbarát kertben nem csak az eleségre kell gondolni

Tavasszal elérkezik a költési időszak, fészkelésre alkalmas fákra, cserjékre is szüksége van a madaraknak:

  • a zárt lombú gömb koronájú fák a tengeliceknek jó fészkelő helyet biztosít
  • a boróka metszés nélkül is sűrű elágazást nevel, ezt a kenderke kedveli leginkább.

A fáit és bokrait Ön is alkalmassá teheti fészkelésre sajátságos metszésekkel. A növényeket ne hagyja felnyurgulni, felkopaszodni, hanem rendszeres metszéssel tegye tömörré a bokrokat, az ilyen sűrűbb, elágazóbb koronába szívesen fészkelnek a madarak.

Madárlátta kertek és amit tudnia kell róluk

Metszés során az elágazásoknál, hosszabb ágtorkokat alakíthat ki, így jönnek létre az un. „ágcsészék”, melyek fészeképítésre kiválóan alkalmas alapot biztosítanak. A feketerigó kifejezetten keresi az ilyen fészkelőhelyeket. A cserjék, bokrok metszésénél, vágásánál ne csak egyenesfalú sövényeket, szimmetrikus alakzatú bokrokat alakítsunk ki, hanem természetes formájúak is legyenek köztük, ezekbe szívesebben raknak fészket a madarak.

Ősszel az avart hagyjuk meg sövény és a zavartalan bokorcsoportok alatt, hiszen a fekete rigóknak az avar alatt megbúvó rovarlárvák, és a humuszszintben lakó apróbb élőlények kitűnő táplálkozási forrást jelentenek.

A madarak táplálkozásához hozzátartozik az itatás. Helyezzen ki kertjébe madáritatókat, és már is bevonzza a madarakat a kertjébe.

A víz biztosítása nem csak szomjoltás célja, hanem fürdőzési lehetőség is a madarak számára. A madáritatókra leginkább a száraz és meleg júliusban és augusztusban van szükség. De ezek kihelyezésénél is a gondosság elvét kövesse, nehogy a macskák számára elérhető közelségben legyen.

Az itatóban mindig legyen friss víz (lehetőleg esővíz), melyet este helyezzen ki, hogy a hajnalban ébredő madarakat már friss víz várja. Folyamatos friss vizet egy csöpögőre állított kerti csap is biztosíthat.

A fészkelőhelyek biztosításával is növelheti kerti látogatói számát. Különböző madárodukat készíthet fészkelés céljára.

Ha a madáretetést nem csak természetes jelenlévő gyümölcsökkel akarja megoldani, készíthet téli madáretetőket is. A madarakat csak télen, hideg, fagyos vagy hóval borított kertekben etesse. Elsősorban olajos magvakkal, mint a napraforgó vagy a dió jöhetnek szóba, ezt a cinegék nagyon kedvelik. A magevő madarak, mint például a citrom sármány vagy a zöldike a szemes terményt (búza, mageleség) is szívesen veszik.

A macskákkal szemben viszont meg kell védenie a madarakat, az etetőket és itatókat úgy helyezze ki, hogy azt a macskák ne tudják megközelíteni. Valamint a mókusok etetésével is csínyán bánjon, ne szokjanak nagyon a kertbe, hiszen nem csak mandula és dió magvakkal táplálkozik, hanem akár az énekes madarak tojásait is elfogyasztják.

Remélem ezzel a néhány gondolattal sikerült kedvet csinálni és ötletekkel szolgálni egy „madárbarát kert” kialakításához.

C.A.

Forrás:
Drexler Szilárd (2005): Madárbarát kert.
Kovács Sz. (2015): Vadgyümölcsök a kertben és ültetvényekben.
Gertrud Scherf (2006) Vadon termő zöldségek és gyümölcsök.

Érdekesnek találta a bejegyzést? Kérem nyomjon egy tetsziket, ossza meg ismerőseivel is!

További cikkeimet kertész Blogomban éri el