Az oldalon cookie-kat használunk a jobb felhasználói élmény biztosítása miatt, engedélyezéséhez kattintson az "Elfogadom" gombra.

Lavandin a kertben: Ismerjük meg az angol levendulát!

Az angol vagy provánszi (francia) levendulát (Lavandula x intermedia) vagy lavandint nem övezi akkora ismertség, mint a valódi vagy keskenylevelű levendulát (Lavandula angusitfolia), mégis érdemes közelebbről megvizsgálni, hiszen számos előnyös tulajdonsággal rendelkezik. Ezek a tulajdonságok a szülőnövényeknek köszönhetők melyek a keskenylevelű és a széleslevelű (Lavandula latifolia) fajok voltak.

A lavandin hordozza a szülő növények kedvező tulajdonságait!

A levendulafélék legfontosabb tulajdonságairól ebben a cikkemben olvashat többet!

Mit kell tudni a lavandinról?

A lavandin a keskenylevelű levendulához képest kevésbé fagytűrő, de így is áttelel hazánkban, csupán egy laza takarást igényel. A szülőnövényekhez viszonyítva termetesebbe, nagyobb bokorrá fejlődik és sokkal több virágzatot fejleszt.

Levendula palánták széles választéka kapható kertészetemben, nézze meg őket!

A fajtától függ a kifejlett méret, de általában elmondható, hogy magasságuk 60-90 cm között alakul, míg szélességük 60-120 cm közötti skálán mozog, szintén fajta függő, milyen széles bokorrá fejlődik.

A lavandin egy igen dekoratív, gazdagon virágzó hibrid.

A többi levendula fajtájhoz viszonyítva ez a hibrid növény kései virágzású, így július és augusztus hónapokban számíthatunk a virágzásra. A virágzása kifejezetten gazdag, hiszen füzérvirágzatokból sokat nevel, ráadásul ezek hosszabbak az alapfajokhoz viszonyítva. A virágszín fajtától függően halvány lilás-kéktől a fehérig terjed.

A fehér virágzatú ’Edelweiss’ fajta, már messziről szembetűnő látvány, hosszú virágzataival!

A levendula felhasználásának különböző módjait ebben a cikkemben gyűjtöttem össze!

A lavandin környezeti igényei

A lavandin környezeti igényei szinte megegyeznek a szülőnövények igényeivel, így laza szerkezetű, jó vízáteresztőképességű, felmelegedő talaj ideális a számára, vízigénye alacsony, fényigénye viszont nagy.

Tekintse meg kertészetem fehér virágszínű levendula változatait!

Az alapfajokhoz viszonyítva azonban a párásabb, nedvesebb körülményeket jobban tűri ezért a gombás betegségekre is kevésbé fogékony. Ez a tulajdonsága az, ami akár az alapfajok helyettesítésére is alkalmas.

Az angol levendula ’Grosso’ fajtája a könnyed megjelenésű árvalányhajak társaságában is jól mutat!

A lavandin elhelyezése a kertben

A levendulához hasonlóan sokféleképpen felhasználható a kertben, így szegélyként, háttérnövényként egyaránt alkalmazható, de nagyobb sziklakertekben is helyet érdemel. Konténeres nevelés esetén bejáratok, kapubeállókat határoló növénye is lehet.

A kertstílusok közül jól illeszkedik a vidéki rózsakertekbe, a mediterrán, valamint sziklakertekbe egyaránt. Vegyes évelőtársítások kialakítására szintén alkalmas, más levendulákkal telepítve, pedig hosszan virágzó kertészeket alakíthatunk ki.

Kavicsos járdák, utak szegélyébe telepítve mediterrán hatást csempészhetünk a kertbe!

A levendula jó társnövényei az egynyári- és évelő szarkalábat is. Ismerje meg őket jobban ebben a cikkemben!

A lavandin metszése

A levendulafélék esetében a metszés nem csak a forma megtartását segíti elő, hanem a következő évi gazdagabb virágzást is biztosítja, valamint a növény élettartamát is megnöveli, hiszen egy ilyen hibrid növény 15 évig is élhet. A metszés történhet ősszel a virágzást követően és tavasszal is.

Hadd mutassam be a fehér 'Edelweiss' fajtát ezen a videón keresztül is Önnek!

Mivel a lavandin mindig az az évi hajtásokon hoz virágot, ezért egy tavaszi alakító metszéssel ezekből többet fog hozni a növény. A másik tényező, ami a tavaszi metszés mellett szól, hogy egy kései vagy rosszul időzített őszi metszéssel az áttelelés sikerét kockáztatjuk. A metszése a levendulafélékhez hasonlóan történik.

Fontos, hogy a fás szárba ne metsszünk bele!

A levendulafélék különböző kártevők megtámadhatják, olvassa el cikkemet és tudja meg, hogyan lehet kivédeni a támadásukat!

A metszés során a zöld hajtások felső harmadát aggodalom nélkül eltávolíthatjuk, de tartsuk be a levendula metszés alapszabályát: soha ne vágjunk bele a fás szárba, ez fokozottan igaz az idősebb növényeknél, ugyanis fás szárról azok ritkán, szinte soha nem hajtanak ki megfelelően. A metszés során törekedjünk a gömbded forma kialakítására.

A lavandin szaporítása

Magának a lavandinnak a szaporítását nem szokták külön tárgyalni, de ivel egy hibrid növényről van szó így érdemes részletesen megismerkedni a szaporításának fontosabb lépéseivel. Mivel keresztezésből származik, így magról nem szaporítható, mégis van mód arra, hogy otthon, saját magunk is szaporítsuk, ez pedig nem más, mint a dugvány készítés.

Készíthetünk zöld- és félfás dugványt is. A zöld dugványhoz az új hajtásokat használjuk, melyeket tavasszal metszünk le, melyek 2-4 hét alatt gyökeresedésnek indulnak, de mivel ezek kevésbé megbízhatóak, így inkább a félfás dugvánnyal történő szaporítást javaslom.

A fás dugványok ellenállóbbak, érdemes őket választani a szaporításhoz!

A hibrid fajták mellett vannak úgynevezett alapfajok is, melyeket ebben a cikkemben ismerheti meg!

A félfás dugványokat az előző évi hajtások adják, melyek külső része már fásodásnak indult. A félfás dugványokat tavasztól őszig bármikor begyűjthetjük. A zöld dugványokhoz képest baktériumos és gombás betegségeknek jobban ellenállnak.

Mindig olyan hajtást válasszunk mely színe egészséges, erős növekedést mutat (tehát jól fejlődik) és nincs rajta virág vagy bimbó, ezek a dugványok a gyökerek fejlesztésére fognak energiát fordítani. Mindig több hajtást vegyünk le, mint amennyire szükségünk van, hiszen nem biztos, hogy 100%-ban megerednek.

Fás- és zöld dugvány esetében is tisztítsuk meg a hajtás alsó részeit a levelektől!

Kertészetem különleges virágszínű és illatú levendulái közül ide kattintva válogathat!

Ha megtaláltuk a megfelelő hajtásokat, akkor azokat közvetlenül a levél alatt egy éles metszőollóval vágjuk le. Fontos, hogy egy-egy ilyen lemetszett hajtás hossza 10-20 cm között legyen! A hajtás alsó felét kb. 5-7 cm magasságig meg kell tisztítani a levelektől, majd a fásodó (barna) külső részt néhány helyen egy éles késsel kaparjuk le addig, míg a zöld részt nem látjuk.

A gyökereztető por sokat segít és biztosabb lesz a gyökeresedés! (a kép forrása)

Ezt követően érdemes gyökereztető porba mártani a szárat, majd rövid időre tegyük félre, még előkészítjük az ültetőközeget és a cserepet. A megfelelő ültetőközeg jó vízelvezetésű, így célszerű saját keveréket készíteni a következőképp: 1/3 rész perlit, 1/3 rész érett komposzt és általános virágföld keveréke és 1/3 rész durva homok vagy finom kavics.

Erre a linkre kattitva válogathat kertészetem virágföldjei és ültetőközegei közül!

Ezt alaposan keverjük össze és töltsük fel vele a cserepeket. A cserép lehet műanyag vagy agyag, a lényet, hogy a felesleges víz elszivárogjon belőle.

Minden levendula számára jó vízáteresztő talaj az ideális, ezért mindig megfelelő talajt válasszunk a számukra!

Levendula  balkonon? Olvassa el a témában ezt a cikkemet is!

A földbe a megtisztított rész teljes hosszát szúrjuk le, azt követően alaposan öntözzük le és egy átlátszó, műanyag tasakkal, zacskóval fedjük le, úgy hogy azt a cserép peremén zsineggel rögzítjük. Ezután meleg, tűző és délutáni napsütéstől védett helyre helyezzük a cserepeket. 2-3 hét után vágjuk kisebb lyukat a takarásra, hogy jobban szellőzzön növényünk.

4-6 hét után pedig ellenőrizzük a növényeinket úgy, hogy a takarást eltávolítjuk és kissé meghúzzuk a növényt a száránál fogva, ha gyökeret fejlesztett kisebb ellenállást fogunk érezni. Ha már vannak gyökerek a takarást eltávolítva fejlődhetnek tovább, ha nincs gyökérzet még, akkor hagyjuk fenn továbbra is a takarást.

A takarás egy fontos lépés, melyet először akkor távolítsunk el, amikor ellenőrizzük a gyökeresedés állapotát!

Ha előnevelt, fejlett gyökérzettel rendelkező növényt szeretne, tekintse meg kertészetem levendula kínálatát ide kattintva!

A meggyökerezett dugványok viszonylag hosszú időn át kiültethetők a szabadba, de ökölszabályként alkalmazhatjuk azt, hogy az első várható fagyok előtt 5-6 héttel legkésőbb kerüljenek a végleges helyükre, ugyanis ennyi időre van szükségük ahhoz, hogy kellőképpen megerősödjenek a tél előtt.

Ha csak következő évben akarjuk kiültetni, akkor a cserepeket takarva (téli védelemmel) a szabadban vagy világos hűvös helyen teleltethetjük a növényeket.

Önnek tetszik a lavandin? Remélem, a cikkemmel elnyerte tetszését ez a bájos és mutatós évelő!

Itt megtekintheti kertészetem évelő dísznövény választékát!

Ha érdeklik más kertészeti témák, további bejegyzéseimet itt találja!

Amennyiben Önt is meggyőzték a fent felsorolt tények, kérem, nyomjon egy Tetszik-et és ossza meg ismerőseivel, barátaival!