Hasznos tudnivalók
Származás: Észak-Amerikában - a Mexikói-öböltől Kanada déli részéig - őshonos, tápláló, jótékony hatású (vitaminokban, ásványi anyagokban gazdag) gyümölcsöt hozó, 25-60 m magas, lombhullató fa. Több indián törzs számára is kedvelt, egyben a legfontosabb őszi élelemül szolgáló csemege volt. Jelenleg kb. 1000 fajtát tartanak nyilván, s a világ számos országában - Ausztrália, Brazília, Dél-Afrika, Izrael, Kína stb. - termesztik. Texas állam kedvenc fája, Georgia államban pedig novembert a pekándió hónapjává nyilvánították.
A ’Peruque’ fajtát George Hunn találta 1918-ban a Mississippi folyó árterén, St. Charles közelében egy ligetben. Ralph Richterkessing szaporította sikeresen 1935-ben és vezette be 1953-ban az Amerikai Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériumának (USDA) pekándió nemesítési programjába. Eredetileg ’Hunn’ pekándiónak, majd William Krause, a fa későbbi tulajdonosa javaslatára a helyi vasútállomásról ’Peruque’-nak nevezték el.
Hajtásrendszer: fája erős növekedési erélyű, kb. 6-9 m magasra növő, feltörekvő, gazdagon elágazó, szétterülő koronát nevel. Tetszetős megjelenésű. Lombozatát szárnyasan összetett, 30-50 cm-es levelek alkotják, melyekben az ellipszis alakú, hegyes végű, kétszeresen fogazott szélű, fényes, sötétzöld levélkék száma változó (9-11-17 vagy akár 23 is lehet).
Termőképesség: korán termőre fordul, rendszeresen és bőven terem. A tavaszi fagykártól nem kell tartani, mivel csak május közepétől virágzik. Nőelőző virágzású, azaz hímivarú virágai nyílnak előbb, a megporzásához vele együttvirágzó, hímelőző fajtára van szükség a közelében.
Porzói: ’Colby’, ’Lakota’.
Gyümölcs: szeptember közepétől október elejéig (néhány nappal a ’Pawnee’ előtt), jellemzően 3-5 db-os fürtökben érik, akkor szedhető, amikor a külső burka kezd felnyílni. Közepes méretű (4,8-6 g), ovális, hosszúkás, a végén lekerekített alakú. Héja igen vékony, könnyen törhető. Dióbele a héjat jól kitölti, a magbél aránya 55,4-64,1%, kiváló minőségű, aranybarna, ropogós, édes-vajas, jellegzetes, kellemes ízű.
Felhasználható a közönséges dióhoz hasonló módokon, így friss fogyasztásra, sütemények, kenyérfélék stb. alapanyagaként, tárolásra.
Talajigény: mélyrétegű, jó vízelvezetésű, tápanyagban gazdag talaj ideális a számára.
Fény- és hőigény: nagy, napos, meleg, szélvédett helyet kedvel.
Vízigény: nagy, a vegetációs időszak alatt kiemelten figyeljünk oda a megfelelő vízellátásra, ami a csapadék mellett is még kb. 500 mm-t jelent, talaját ne hagyjuk kiszáradni.
Gondozás: nevelése nem tér el a többi dióétól. Telepítésénél vegyük figyelembe, hogy termetes fává nő, ezért olyan helyet válasszunk számára, ahol oldalirányban is kellő tér áll rendelkezésére, mind az ágainak, mind a gyökérzetének.
Ültetés előtt a talajt mélyen munkáljuk meg, juttassunk ki szerves anyagot, ha szükséges fadarálékot is használjunk.
Metszése fiatal korában a megfelelő faalak kialakításából, termőkorban ritkításból, az elhalt, nem megfelelően növő, egymást keresztező ágak, a közönséges dióval szemben gyakoribb hegyesszögű, V-elágazások eltávolításából áll.
Betegségekkel, kártevőkkel szemben jól ellenálló.
Ültetési idő: a szabadgyökerű növényeket március-áprilisban, valamint október-novemberben, míg a konténeres kiszerelésűeket márciustól novemberig vagy fagymentes időben akár télen is ültethetjük.
Fontos tudni!
Kifejlett magasság: 6-9 m Termés felhasználhatósága: friss fogyasztás, konyhai feldolgozás, tárolás
Védett tartalom
Sor- és tőtávolság: 12x12 m
Termésérés: szeptember közepe - október eleje
Fény- és hőigény: nagy
Vízigény: nagy
