'Diel vajkörte'

Származás: 1805-ben Brüsszel közelében találta a körtenemesítő Jean-Baptiste van Mons főkertésze, Meuris. A kiváló minőségűnek tartott körtét van Mons barátjának, Adrian Diel német pomológusnak ajánlotta (erre utal a neve), a fajta leírását pedig 1817-ben elküldte a Londoni Kertészeti Társaságnak. Hazánkban 1956-ban kapott állami elismerést.

Hajtásrendszer: fája közepesen erős növekedésű, koronája kissé szétterülő, félgömb alakú. Vesszője görbén növő, szürkésbarna, sűrűn paraszemölcsös. Levele széles, ovális, vízszintesbe hajló elhelyezkedésű.

Termőképesség: középkorán fordul termőre, rendszeresen és bőven terem. Önmeddő.

Porzói: ’Conference’, ’Hardy’, ’Nemes krasszán’, ’Serres Olivér’.

Gyümölcs: szeptember közepén-végén érik, nagy vagy igen nagy, átlagosan 10 cm hosszú, 180-320 g-os, széles, vaskos, körte alakú, a kocsánynál vállas. Héja vastag, enyhén érdes tapintású, zöldessárga, éretten szalmasárga, sűrűn pontozott. Húsa fehéressárga, olvadó, lédús, a magház körül időnként kövecses, kellemes ízű, illatos.

Friss fogyasztásra és konyhai feldolgozásra egyaránt alkalmas. Jól tárolható (decemberig) és szállítható.

Talajigény: jó víz- és levegőgazdálkodású, humuszban- és tápanyagban gazdag, meleg, középkötött, mélyrétegű talaj ideális a számára. A tápanyagban szegény, meszes, köves és a homoktalajokon a gyümölcs húsa kövecses lesz.

Fény- és hőigény: nagy, kerüljük az árnyékos helyre történő telepítését! A kiegyenlített, tartósan, de mérsékelten meleg éghajlatot kedveli, a nyári hőség, a téli és a kései fagyok egyaránt károsíthatják.

Vízigény: nagy, egyenletes évi elosztásban. A nyári száraz időszakokban a hajtások növekedésének, a termés megfelelő méretének elérése érdekében, valamint a kövecsesség megakadályozása végett rendszeres öntözést igényel. A pangó víztől viszont óvjuk.

Gondozás: fontos az ültetési hely jó megválasztása, ami lehetőleg hideg szelektől védett legyen. Telepítés előtt a talajt mélyen munkáljuk meg, juttassunk ki szerves anyagot, ha szükséges fadarálékot is használjunk. 

A legtöbb gyümölcsfához hasonlóan 1-3 éves korban alakító metszést végezzünk, ezt követően a metszési munkája a tavaszi fenntartó metszésből áll - ennek ideje február – március -, mely a ritkítást és a fiatalítást foglalja magába. A korona, az ágak megfelelő, kellően szellős kialakítása fontos eleme a betegségekkel és kártevőkkel szembeni védekezésnek.

A metszés után a nagyobb felületű metszési éleket sebkezelővel védjük a fertőzésektől.

Téli lemosó permetezését rügyfakadás előtt, száraz időben január-februárban, esetleg március elején végezzük. Az őszi lemosó permetezés ideje lombhullás után, fagymentes időben.

Amennyiben kártevő vagy kórokozó ütné fel a fejét növényvédőszeres kezelés alkalmazható betegség specifikusan áprilistól-júliusig. 

Ültetési idő: a szabadgyökerű gyümölcsfa március-áprilisban, valamint október-novemberben, a konténeres márciustól novemberig, ill. ha nem fagyott a talaj, akár télen is ültethető.

Alany: a vadkörte alanyra (Pyrus pyraster) oltott fa hosszabb életű, többnyire erős növekedésű, terebélyes koronát nevelő, törzse közepes méretű, a különböző talajadottságokhoz, éghajlati viszonyokhoz aránylag jól alkalmazkodó, klorózisra, téli fagyokra kevésbé érzékeny. Gyökérzete ritka és a magas talajvízszintet nem tolerálja.

Fontos tudni!

Kifejlett magasság: 5-8 m
Sor- és tőtávolság: 6x6 m
Termésérés: szeptember közepe - vége
Fény- és hőigény: nagy és közepes
Vízigény: nagy

Termés felhasználhatósága: friss fogyasztás, konyhai feldolgozás, tárolás (decemberig)

 Védett tartalom