Cercis canadensis 'Forest Pansy' - Amerikai júdásfa

Származás: az amerikai vagy kanadai júdásfa Észak-Amerika keleti és középső részein folyó völgyekben, sziklás patakok mentén, üde, nyílt erdőkben, bozótokban, erdőszegélyeken, mészkő tisztásokon őshonos bokor vagy terebélyes, lomhullató fa. Kérge a közönséges júdásfáétól világosabb, virágai halványabb rózsaszínűek.

Az amerikai Oklahoma állam fája. 

A ’Forset Pansy’ fajtát 1947-ben palántaként fedezték fel a tennessee-i McMinnville település faiskolájában. Egyesek szerint maga a tulajdonos Hiram B. Stubblefield, mások szerint egyik munkatársa, Charlie Keel figyelt fel rá.

Habitus: kb. 4-8 m magas, általában alacsonyan elágazó, a szétterülő ágak miatt kissé szabálytalan növekedésű, mégis elegáns megjelenésű, lapított, félig nyitott koronájú. Kérge vékony, sima, szürke, az egyéves ágak lilásbarnák, később szürkésbarnák. Lombozatát 7-12 cm-es, szív alakú vagy széles-tojásdad, hegyes csúcsú, ép szélű, kihajtáskor lilásvörös, nyáron bronzos zöld, sötétzöld, ősszel pirosas, narancs- és aranysárga színekben pompázó levelek alkotják.

Virág: a júdásfák jellegzetessége a kauliflória, azaz a törzsönvirágzás. Virágaik nemcsak az egyéves vesszőkön, hanem az idősebb ágrészeken, fás szárakon, sőt a törzsön fejlődnek ki lombfakadás előtt, április-májusban. A ’Forest Pansy’ halvány lilás rózsaszín, 1-1,3 cm-es pillangós virágait, 4-10-es csomókban, gazdagon hozza.

Termés: éretlenül vörösesbarna, később barna - 6-12 magot tartalmazó -, lapos hüvely, télen a fán maradva díszít.

Talajigény: nem válogatós, de a mélyrétegű, jó vízelvezetésű, tápanyagban gazdag, nedves, semleges talajt kedveli.

Fényigény: napos vagy félárnyékos helyre ültessük.

Vízigény: közepes, a meleg, száraz nyári hónapokban a rendszeres öntözést meghálálja.

Gondozás: könnyen nevelhető, metszeni nem szükséges, csak a száraz, elöregedett, útban levő ágakat távolítsuk el.

Társítás és elhelyezés a kertben: a júdásfák lenyűgöző tavaszi virágpompájukkal, amikor merő lilás rózsaszínbe öltöznek, messziről magukra vonzva a tekintetet, régóta kedvelt dísznövényei mind a kerteknek, mind a parkoknak. Ültethetjük szoliterként, de cserjecsoportokban, évelőágyakban is elhelyezhetjük, a madár- és rovarbarát kertekből sem hiányozhat.

A ’Forest Pansy’ fajta nemcsak a tavasz hírnökeként lehet szemet gyönyörködtető fókuszpont, de leveleinek színével is, ami tavasztól őszig csodásan ragyog a napfényben.

Egy egész évben dekoratív, változatos textúrákra és formákra alapozott, kellemes színvilágú összeállítást alakíthatunk ki a felhasználásával. Ehhez válasszunk olyan örökzöldeket, mint a kékeszöld, télen lilás árnyalatokat öltő lombú, kecsesen felfelé ívelő hajtású ’Plumosa’ henyeboróka, ami egyben kiváló talajtakaró is, a terebélyes, dús bokrú, fehér, narancsillatú virágait hosszan bontó ’Aztec Pearl’ mexikói narancsvirág és a fényes, sötétzöld leveleivel, kompakt habitusával, rózsaszín – majd fehérre fakuló – virágaival igen tetszetős ’Oratia Beauty’ veronikacserje.

A júdásfa előterébe telepítsük a világos rózsaszín, intenzíven illatos, fürtökben nyíló 'Ausblush' angol rózsát, ami mellett kapjon helyet a 'Dinner Plate' illatos bazsarózsa, ami szatén finomságú, csipkés, lilás rózsaszín, a nyílás folyamán világosabb tónust öltő virágaival és a ’Purpurascens' orvosi zsálya, ami szürkészöld, bordó árnyalatú, aromás leveleivel gazdagítja az összeállítást.

Társításra javasolt növényfajták:

Juniperus horizontalis 'Plumosa' – Henyeboróka
Choisya ternata 'Aztec Pearl' – Mexikói narancsvirág
Hebe 'Oratia Beauty' – Veronikacserje
Rosa 'Ausblush' - rózsaszín - angol rózsa
Paeonia lactiflora 'Dinner Plate' – Illatos bazsarózsa
Salvia officinalis 'Purpurascens' - Orvosi zsálya

Fontos tudni!

Kifejlett magasság: 4-8 m
Kifejlett szélesség: 6-10 m
Ültetési tőtáv: 7-11 m
Virágzási idő: április - május
Méhlegelő: igen
Fényigény: közepes 
Vízigény: közepes 
Lombhullató: igen

Felhasználási terület: szoliter, cserjecsoportok, évelőágyak háttérnövénye, előkert, parkok, utcák, vidéki kert, erdőkert, lepkekert, méhlegelő,

Védett tartalom