A falusi kertek színekben gazdag varázsa mindig magával ragadja az embert. Mostanában kissé keveset látni belőlük – gyakoribbak a füvesített és tujákkal tarkított zöld kertek. Ennek a modern kertnek is megvan a maga varázsa, hiszen az ember szeret gyönyörködni a zöld színben, szereti érezni a frissen vágott fű illatát és a kialakított ágyásokban is megjelennek a színek.
Vad bujaságában csodálatos
A falusi, vidéki kert viszont visszarepít minket a gyerekkorba, elrepít minket vidékre és eszünkbe juttat számos emléket. Mindamellett tele van színekkel, formákkal, illatokkal, amelyek olykor vad összevisszaságban vannak jelen és mégis harmóniát teremtenek. Ismerjük meg a falusi kerteket!
A falusi kert eredete
Nem is gondolnánk, de a vidéki kert megteremtője a kolostorkert volt. Ugyanis a szerzetesek fajgazdag kerteket tartottak fenn, ahol a fontos gyógynövények és gyümölcstermők mellett a dísznövények is helyet kaptak. Számos külföldi kolostorral tartottak kapcsolatot és ők maguk is gyakran jártak külföldön, ahol más klíma növényeit is magukkal hozták.
Sok faj elterjedése a szerzetesek kertjeiből indult
Ezekből a növényekből kaptak aztán a kolostor melletti falvak lakói, akik a saját kertjüket gazdagították ezekkel a növényekkel. Jellemző volt persze az is, hogy az emberek sokat járták a természetet – és gyakran összegyűjtötték az erdők-mezők vadvirágait és gyógynövényeit is, és a kertjükben nevelték őket tovább. Érdekes, hogy a szerzetesek a növények latin neveit ismerték és így nevezték őket – valószínűleg így adták át a kertek tulajdonosainak is.
Ők sokszor leegyszerűsítették ezeket a bonyolultabb latin neveket, de ebből kifolyólag a mai magyar növényneveknél felfedezhető az eredeti latin. Így például a Nerium oleander magyar neve a leander lett, a Rosmarinus officinalis neve rozmaring. A levendula szóban is megtaláljuk a latin Lavandula nevet.
A falusi kert elrendezése
Egy másik nagyon érdekes dolog a vidéki kertekkel kapcsolatban az elrendezésük. A kert általában három részre tagolódott. Az egyik volt – talán a legfontosabb, leginkább kihasznált rész – az udvar. Itt történt szinte minden – itt mostak, itt szárították a ruhát, itt volt a helyük az állatoknak, itt játszottak a gyerekek, itt főzték a lekvárt. Vagyis sok hely kellett – és ezért csak néhány növénynek volt itt csak helye.
Kezdetben nem igazán foglalkoztak dísznövényekkel
Fontos volt, hogy az ide ültetett fáknak, cserjéknek legyen valami funkciója. Így például az ide ültetett fák árnyékot adtak, vagy a gyógyító cserjéket könnyen lehetett szüretelni. A másik egység a haszonkert volt. Ennek a kertnek a feladata a család élelmezése volt. Itt nevelték meg a zöldségpalántákat, a konyhakerti fűszereket és a gyümölcsnek, szőlőnek is itt volt a helye.
A fekete bodza a régi kertek fontos gyógy- és dísznövénye. Ismerje meg cikkemből bővebben!
Gyakran kiegészítették dísznövényekkel is, mint őszirózsával vagy dáliával, de ezek a növények elsősorban nem a díszítést szolgálták, hanem vágott virágként a temetőben kaptak helyet.
A gyógy- és fűszernövények mindig fontosak voltak
A virágoskert volt a harmadik egység, s csak később alakult ki, mint az előzőekben tárgyalt két udvarrész, hiszen a virágoskertnek nem volt ’haszna’, csak díszített. Éppen ezért azokon a részeken kapott helyet, amelyet már másra nem tudtak használni.
Olvasson a témában bővebben ebben a cikkemben!
Ilyen volt az udvar ház melletti sávja, vagy a ház és a kerítés közötti sáv, és persze a kerítés előtti utcafront is. Ennek a kertnek valóban a díszítés, a szépítés volt a feladata – az, hogy ha a járókelők elmennek a ház előtt, vagy benéznek az udvarra, akkor színekben gazdag virágpompát lássanak.
A falusi kert növényei
A falusi kert növényanyaga is számos érdekességet rejt magában. Kezdetben ugyanis csak a haszonnövények voltak jelen, csakis olyanok, amelyet el tudtak fogyasztani vagy gyógyítani tudtak vele, felhasználni a konyhában. Fontos szempont volt, hogy a növények ne zavarjanak, és betöltsenek valamilyen funkciót.
A cickafark a falusi kertek egyik fő évelő faja. Ismerje meg cikkemből részletesebben!
Csakis olyan növények jöhettek szóba, amelyekkel nem kellett sokat foglalkozni, mert arra ugye nem volt idő a napi feladatok mellett. Csak később jelentek meg a dísznövények, közülük is csak azok, amelyek nagyon alacsony igényekkel bírtak. Ekkorra már fontossá vált az, hogy színes és rendezett legyen a porta.
Gyakori volt a növénycsere
Ma is gyakran megfigyelhető, hogy a szomszédok, rokonok egymás között cserélgetnek növényeket. Gyakran járok olyan településeken, ahol minden egyes utcafronton ugyanaz az évelő vagy egynyári növény díszlik – ékes bizonyítékaként a jószomszédi viszonynak.
Olvasson a természetközeli kert stílusáról is!
Fák
A gyümölcsfák mellett fontosakká váltak a díszfák és a gyógyhatással rendelkező fajok is. Gyakori kerti faj volt a kislevelű hárs, amely árnyékot is adott, gyógyított, emellett illatos is volt. Az akác is gyakran előfordult – és ahol megélt, a szelídgesztenye is.
A kislevelű hárs gyógyhatással rendelkezik
Tekintse meg kertészetem gyógynövény kínálatát!
A gyümölcsfák között azok a fajták szerepeltek, amelyet ma már régi magyar fajtáknak nevezünk, mint a ’Fehér Klára’, a ’Nyári Fontos’ alma, vagy az arabitka körte, a Besztercei szilva. Jellemző fajták ekkor még nem voltak igazán, inkább csak tájfajtákat használtak. Az örökzöldek közül pedig a luc volt elterjedt, a tuja és a hamisciprus pedig a temetőkben volt gyakori.
Itt megnézheti a kertészetemben kapható gyümölcstermő növényeket!
Cserjék
A cserjék közül előnyben részesítették a gyümölcsöt adó gyógyhatású fajokat, mint a csipkebogyó, a fekete bodza, vagy a som. Ezek a hazai erdőkben is fellelhetők, a kertekben minden gond nélkül nevelhetők voltak. Később díszcserjéket is alkalmaztak, így a hortenzia, a fás bazsarózsa, a labdarózsa, a rózsa is a kertek díszévé váltak.
A hortenzia ma is kedvelt díszcserje
Erre a linkre kattintva kertészetem évelő dísznövényei közül válogathat!
Évelők és egynyári növények
Leginkább a konyhakerti- és gyógynövények voltak használatban, mint a rozmaring, levendula, a kömény, a körömvirág, de egyre gyakrabban megfigyelhetők voltak a liliomok, a tulipánok, a bársonyvirágok, a bögrevirág és persze a klasszikus muskátlik is.
A muskátlival is megteremthető a régi idők hangulata
Amennyiben szeretné kertjében a régi idők hangulatát megteremteni, bátran használja ezeket a növényeket!
Tekintse meg a kertészetemben kapható cserjéket is!
Amennyiben Önt is meggyőzték a fent felsorolt tények, kérem, nyomjon egy Tetszik-et és ossza meg ismerőseivel, barátaival!
Ha érdeklik más kertészeti témák, további bejegyzéseimet itt találja!
