'Friar' japán szilva

Általános: a japán szilva (Prunus salicina) Kínában, Tajvanon és Délkelet-Ázsiában ritkás erdőkben, erdőszéleken, völgyekben, patakok mentén őshonos fa. Egyes források Délnyugat-Kínát, míg mások Japánt tartják a domesztikáció helyének.

Az európai szilváknál bővebben terem, gyümölcse jellemzően nagy, gömbölyded vagy szív alakú, gyakorta csúcsos, keményebb.

Termesztése Európában is egyre jelentősebb, mivel könnyen keresztezhető más fajtákkal, ill. diploid szilvafajokkal, így újabb és újabb fajtái jelennek meg.

Származás: a ’Friar’-t Dr. John H. Weinberger nemesítette a ’Gaviota’ és a ’Nubiana’ fajták keresztezésével, a kaliforniai Fresnoban (USA). 1968-ban került bevezetésre a termesztésbe, azóta világszerte kedveltté vált.

Hajtásrendszer: fája középerős növekedési erélyű, felfelé törő koronájú. Levele középzöld, fényes, kihegyezett végű, hegyesen fogazott szélű.

Termőképesség: viszonylag későn fordul termőre, de azt követően rendszeresen és bőven terem. Önmeddő.

Porzói: ’Black Amber’,’Laroda’, ’Late Santa Rosa’, ’Morettini 355’, ’Ozark Premier’, ’Redheart’, ’Redroy’, ’Queen Ann’, ’Santa Rosa’ és a cseresznyeszilva.

Gyümölcs: augusztus közepén-végén, elhúzódóan érik, igen nagy méretű (60-75 g), gömbölyded, erősen lapított, kissé aszimmetrikus. Héja vékony, sötétlila, teljes érettségében fekete, hamvas. Húsa borostyánsárga, kemény (a szedést követően lassan puhul), lédús, édes, kellemesen savanykás, ízletes, finom zamatú, magvaváló, magja apró. Repedésre nem hajlamos.

Friss fogyasztásra és konyhai feldolgozásra is (befőtt, lekvár, aszalás) kiváló. Jól szállítható és tárolható.

Talajigény: jó víz- és levegőgazdálkodású, humuszban- és tápanyagban gazdag, nyirkos, mély rétegű, középkötött talaj ideális a számára, de nem támaszt nagy igényeket a talajjal szemben, ugyanakkor a szikes talajt nem szereti. Gazdag, jó minőségű termést megfelelően előkészített talajban fog nevelni.

Fény- és hőigény: közepes, enyhe árnyékolást elvisel, de ez a termésmennyiséget kedvezőtlenül befolyásolja. A téli hideget jól tűri.

Vízigény: közepes, hosszú, aszályos időszakokban öntözzük. 

Gondozás: fontos az ültetési hely jó megválasztása, ami lehetőleg hideg szelektől védett, meleg fekvésű legyen. Telepítés előtt a talajt mélyen munkáljuk meg, juttassunk ki szerves anyagot, ha szükséges fadarálékot is használjunk. 

A rendszeres trágyázást meghálálja.

A metszési munkálatok 4-5 éves koráig a korona alakítására irányuljanak, termőrefordulás után pedig - mivel a szilvafa hajlamos az elsűrűsödésre - a ritkításra, melynek során a felesleges ágrészeket távolítsuk el, hogy szellős, jól áttekinthető legyen a korona

A metszés után a nagyobb felületű metszési éleket sebkezelővel védjük a fertőzésektől.

A terméssel gazdagon rakott ágakat támasszuk fel.

Téli lemosó permetezését rügyfakadás előtt, száraz időben január-februárban, esetleg március elején végezzük. Az őszi lemosó permetezés ideje lombhullás után, fagymentes időben.

Amennyiben kártevő vagy kórokozó ütné fel a fejét, növényvédőszeres kezelés alkalmazható betegség specifikusan áprilistól-júliusig. 

Ültetési idő: a szabadgyökerű gyümölcsfa március-áprilisban, valamint október-novemberben, a konténeres márciustól novemberig, ill. ha nem fagyott a talaj, akár télen is ültethető.

Alany: a mirabolán (Prunus cerasifera) alanyra oltott fa erős vagy igen erős növekedésű, jó fejlődésű. Mély rétegű, közömbös vagy enyhén savanyú kémhatású talajokra való, de jól tűri a kötöttebb, hűvös, meszes, rosszul szellőző talajokat is. A nagyon köves és a nagyon szárazakat viszont nem szereti.  A magas talajvizet és az átmeneti vízborítottságot is elviseli.

Fontos tudni!

Kifejlett magasság: 4-6 m
Sor- és tőtávolság: 6x6 m
Termésérés: augusztus közepe – vége
Fény- és hőigény: közepes
Vízigény: közepes

Termés felhasználhatósága: friss fogyasztás, konyhai feldolgozás (befőtt, lekvár, aszalás, mélyfagyasztás)

Védett tartalom

A biztonságos és bőséges termés érdekében pollenadó szükséges. Kattintson ide, és válassza ki a fajtához illő porzót.