Ribes grossularia (syn.: Ribes uva-crispa) 'Invicta' - Egres

A Ribes grossularia (syn.: Ribes uva-crispa) 'Invicta' - Egres főbb jellemző

Jellemzői: Tüskés, felálló hajtásrendszerű, lombhullató fácska, melynek kifejlett magassága 150 cm. Vesszői erősek és felfelé törők. Levelei kerekdedek. Áprilisban virágzik, majd májustól kezdi kinevelni hosszúkás, megnyúlt bogyó terméseit. Öntermékeny.

Rendszeresen és bőven termő, megbízható fajta. Középkorai érésű (július eleje). Lisztharmatra teljesen rezisztens fajta. Gyümölcse középnagy vagy nagy gyümölcsű, kevésbé szőrözött, halványzöld színű, éretten kissé aranyló. A termés íze aromás, kellemes és frissítő.

Alkalmas friss fogyasztásra, de konyhai feldolgozásra is szószokhoz vagy befőttként. Magas pektintartalommal rendelkezik. Mivel oltvány, ezért sokkal ellenállóbb, és jobb termésadatokkal, fajtatulajdonsággal rendelkezik, mint a saját gyökéren nevelt egyedek.

Érésidő: Július elején hozza zöldes-sárgás érő, enyhén molyhos bogyóterméseit.

Talajigény: Jó víz- és levegőgazdálkodású, humuszban- és tápanyagban gazdag, laza vagy középkötött szerkezetű, semleges vagy enyhén savanyú talaj ideális a számára. A kiszáradásra hajlamos vagy magas talajvizes talajba ne ültessük!

Fény- és hőigény: Közepes fényigényű növény, mely kedveli a kúszó árnyékot, így akár gyümölcsfák alá is ültethető.

Vízigény: Közepes vízigényű növény, de talaját ne hagyjuk kiszáradni.

Ültetési idő: Szabadgyökerű növényeket március-április, valamint október-november, míg konténeres növényeket márciustól novemberig vagy fagymentes időben akár télen is ültethetjük.

Gondozás: Az alapvető gondozási munkák közé tartozik a rendszeres öntözés, valamint a tő gyommentesen tartása. Ez utóbbit lehetőleg kézzel végezzük, így elkerülhetjük azt, hogy a gyökérzetét megsértsük, mivel sekélyen gyökerező növény.

A gyomlálás és öntözést kiválthatjuk talajtakarással is, így kedvezőbb feltételeket biztosíthatunk, ehhez használjunk gallyaprítékot vagy szalmát, mely javítja a talajunk szerkezetét is.

A gondozási munkák közül a legfontosabb a metszés. Az egres az idősebb ágain hozza a gyümölcsöket, nem pedig az új hajtásokon – ezért soha ne metsszük vissza a növényt túlzottan, mert különben nem lesz elég termésünk. A metszést tél végén, kora tavasszal végezzük el, amikor a növény még nyugalmi állapotban van!

Alacsony tápanyagigényű, ezért a trágyázásra nem igényes, de a gondoskodást meghálálja. A káliumhiányra kifejezetten érzékeny.

Kártevők, betegségek: Levéltetvek, gubacsatka, lisztharmat, köszméte és ribiszke mikoszferellás levélfoltossága. Alapvetően az egrest érdemes permetezni lisztharmat elleni szerrel, más kártevő csak ritkán jelenik meg rajta, viszont ez a fajta lisztharmatra rezisztens.

Fontos tudni:
Kifejlett magasság: 1-1,5 m
Sor- és tőtávolság: 1,5 x 1,5 m
Termésérés: július eleje
Vízigény: Közepes
Fény- és hőigény: Közepes
Termés felhasználhatósága: friss fogyasztás, feldolgozás

Védett tartalom