Carya illinoinensis 'Niblack' – Pekándiófa

Származás: Észak-Amerikában - a Mexikói-öböltől Kanada déli részéig - őshonos, tápláló, jótékony hatású (vitaminokban, ásványi anyagokban gazdag) gyümölcsöt hozó, 25-60 m magas, lombhullató fa. Több indián törzs számára is kedvelt, egyben a legfontosabb őszi élelemül szolgáló csemege volt. Jelenleg kb. 1000 fajtát tartanak nyilván, s a világ számos országában - Ausztrália, Brazília, Dél-Afrika, Izrael, Kína stb. - termesztik. Texas állam kedvenc fája, Georgia államban pedig novembert a pekándió hónapjává nyilvánították.

A ’Niblack’ fajtát a Wabash folyó árterében, Vincennes közelében fedezte fel Mason J. Niblack. 1913-ban nevezték el.

Hajtásrendszer: fája erős növekedési erélyű, kb. 6-9 m magasra növő, feltörekvő, jól elágazó, szétterülő koronát nevel. Tetszetős megjelenésű. Lombozatát szárnyasan összetett, 30-50 cm-es levelek alkotják, melyekben az ellipszis alakú, hegyes végű, kétszeresen fogazott szélű, fényes, sötétzöld levélkék száma változó (9-11-17 vagy akár 23 is lehet).

Termőképesség: korán termőre fordul, rendszeresen és bőven terem. A tavaszi fagykártól nem kell tartani, mivel csak május közepétől virágzik. Hímelőző virágzású, azaz nőivarú virágai nyílnak előbb, ezért a megporzáshoz vele együttvirágzó, nőelőző fajtára van szükség a közelében.

Porzói: ’Desirable’, ’Major’, ’Manhan’, ’Pawnee’, ’Peruque’.   

Gyümölcs: szeptember végén, október elején (pár nappal a ’Pawnee’ előtt érik), jellemzően 3-5 db-os fürtökben érik, akkor szedhető, amikor a külső burka kezd felnyílni. Közepes vagy nagy méretű (5,5-6,4 g), ovális, hosszúkás alakú. Héja vékony, könnyen törhető. Dióbele a héjat jól kitölti, a magbél aránya 44,9-48,05%, tetszetős, kiváló minőségű, aranybarna, ropogós, édeskés-vajas, jó ízű.

Felhasználható a közönséges dióhoz hasonló módokon, így friss fogyasztásra, sütemények, kenyérfélék stb. alapanyagaként, tárolásra.

Talajigény: mélyrétegű, jó vízelvezetésű, tápanyagban gazdag talaj ideális a számára.

Fény- és hőigény: nagy, napos, meleg, szélvédett helyet kedvel.

Vízigény: nagy, a vegetációs időszak alatt kiemelten figyeljünk oda a megfelelő vízellátásra, ami a csapadék mellett is még kb. 500 mm-t jelent, talaját ne hagyjuk kiszáradni.

Gondozás: nevelése nem tér el a többi dióétól. Telepítésénél vegyük figyelembe, hogy termetes fává nő, ezért olyan helyet válasszunk számára, ahol oldalirányban is kellő tér áll rendelkezésére, mind az ágainak, mind a gyökérzetének.

Ültetés előtt a talajt mélyen munkáljuk meg, juttassunk ki szerves anyagot, ha szükséges fadarálékot is használjunk.

Metszése fiatal korában a megfelelő faalak kialakításából, termőkorban ritkításból, az elhalt, nem megfelelően növő, egymást keresztező ágak, a közönséges dióval szemben gyakoribb hegyesszögű, V-elágazások eltávolításából áll.

Betegségekkel, kártevőkkel szemben jól ellenálló.

Ültetési idő: a szabadgyökerű növényeket március-áprilisban, valamint október-novemberben, míg a konténeres kiszerelésűeket márciustól novemberig vagy fagymentes időben akár télen is ültethetjük.

Fontos tudni!

Kifejlett magasság: 6-9 m
Sor- és tőtávolság: 12x12 m
Termésérés: szeptember vége - október eleje
Fény- és hőigény: nagy
Vízigény: nagy

Termés felhasználhatósága: friss fogyasztás, konyhai feldolgozás, tárolás

Védett tartalom