'Angeleno' (syn.: 'Angelino', 'Suplumsix') japán szilvafa

Általános: a japán szilva (Prunus salicina) Kínában, Tajvanon és Délkelet-Ázsiában ritkás erdőkben, erdőszéleken, völgyekben, patakok mentén őshonos fa. Egyes források Délnyugat-Kínát, míg mások Japánt tartják a domesztikáció helyének.

Az európai szilváknál bővebben terem, gyümölcse jellemzően nagy, gömbölyded vagy szív alakú, gyakorta csúcsos, keményebb.

Termesztése Európában is egyre jelentősebb, mivel könnyen keresztezhető más fajtákkal, ill. diploid szilvafajokkal, így újabb és újabb fajtái jelennek meg.

Származás: az ’Angeleno’ fajtát 1967-ben szelektálta John Garabedian a kaliforniai Fresnoban a ’Queen Ann’ szabad megporzású magoncaiból. 1995-ben vezették be a termesztésbe. Napjainkra az egyik piacvezető világfajtává vált.

Hajtásrendszer: fája középerős növekedési erélyű, széles piramis alakú, a termés súlya alatt széthajló, erős ágrendszerű, közepesen sűrű koronát nevel. Vesszője barnászöld. Levele sötétzöld, matt, kihegyezett csúcsú, kanalas, tompán fogazott szélű.

Termőképesség: rendszeresen és igen bőven terem, egy kifejlett fa hozama kb. 50-70 kg. Önmeddő.

Porzói: ’Black Amber’, ’Black Diamond’, 'Black Gold', 'Black Star', 'Friar', ’Grand Rosa’, 'Obilnaja', 'Ozark Premier', ’Prime Time’, ’Santa Rosa’, 'Simka', 'Sorriso di Primavera', ’Traveller’, ’Wickson’ és a cseresznyeszilva.

Gyümölcs: szeptember végén, október elején érik, igen nagy méretű (kb. 50-90 g, de előfordulhatnak akár 100-120 g-os példányok is), gömbölyded, két végén enyhén lapított, varrata sekély. Héja sötétlila, teljes érettségében szinte ébenfekete, hamvas. Húsa kemény, ropogós, borostyánsárga, majd élénkpiros, lédús, rostos, kellemesen édes-savanykás, enyhén fűszeres aromájú, zamatos, magvaváló, magja apró. Sokáig tárolható, minek során íze fokozódik, intenzívebbé válik.

Friss fogyasztásra, konyhai feldolgozásra (befőtt, lekvár, aszalvány), mélyhűtésre egyaránt kiváló. Befőttként nem reped, ropogós marad. Jól szállítható, nyomódásra nem érzékeny. 

Talajigény: jó víz- és levegőgazdálkodású, humuszban- és tápanyagban gazdag, nyirkos, mély rétegű, középkötött talaj ideális a számára, de nem támaszt nagy igényeket a talajjal szemben, ugyanakkor a szikes talajt nem szereti. Gazdag, jó minőségű termést megfelelően előkészített talajban fog nevelni.

Fény- és hőigény: közepes, enyhe árnyékolást elvisel, de ez a termésmennyiséget kedvezőtlenül befolyásolja. A téli hideget nagyon jól tűri.

Vízigény: közepes, hosszú, aszályos időszakokban öntözzük. 

Gondozás: fontos az ültetési hely jó megválasztása, ami lehetőleg hideg szelektől védett, meleg fekvésű legyen. Telepítés előtt a talajt mélyen munkáljuk meg, juttassunk ki szerves anyagot, ha szükséges fadarálékot is használjunk. 

A rendszeres trágyázást meghálálja.

A metszési munkálatok 4-5 éves koráig a korona alakítására irányuljanak, termőrefordulás után pedig - mivel a szilvafa hajlamos az elsűrűsödésre - a ritkításra, melynek során a felesleges ágrészeket távolítsuk el, hogy szellős, jól áttekinthető legyen a korona.

A metszés után a nagyobb felületű metszési éleket sebkezelővel védjük a fertőzésektől.

A terméssel gazdagon rakott ágakat támasszuk fel.

Téli lemosó permetezését rügyfakadás előtt, száraz időben január-februárban, esetleg március elején végezzük. Az őszi lemosó permetezés ideje lombhullás után, fagymentes időben.

Amennyiben kártevő vagy kórokozó ütné fel a fejét, növényvédőszeres kezelés alkalmazható betegség specifikusan áprilistól-júliusig. 

Ültetési idő: a szabadgyökerű gyümölcsfa március-áprilisban, valamint október-novemberben, a konténeres márciustól novemberig, ill. ha nem fagyott a talaj, akár télen is ültethető.

Alany: a mirabolán (Prunus cerasifera) alanyra oltott fa erős vagy igen erős növekedésű, jó fejlődésű. Mély rétegű, közömbös vagy enyhén savanyú kémhatású talajokra való, de jól tűri a kötöttebb, hűvös, meszes, rosszul szellőző talajokat is. A nagyon köves és a nagyon szárazakat viszont nem szereti.  A magas talajvizet és az átmeneti vízborítottságot is elviseli.

Fontos tudni!

Kifejlett magasság: 4-6 m
Sor- és tőtávolság: 6x6 m
Termésérés: szeptember vége – október eleje
Fény- és hőigény: közepes
Vízigény: közepes

Termés felhasználhatósága: friss fogyasztás, konyhai feldolgozás (befőtt, lekvár, aszalás), mélyfagyasztás

Védett tartalom