Ficus carica 'Turca' – Füge

Származás: a füge eredeti őshazája Kis-Ázsia, Szíria, Izrael, de régóta meghonosodott Dél-Európában és Észak-Afrikában is. 

A ’Turca’ régi fajta, melynek eredete a homályba vész. Vannak akik török, míg mások olasz vagy bolgár származásúnak tartják. Az viszont tény, hogy a mediterrán országokban igen elterjedt, s az egyik legkedveltebb fajta, méltán.

Hajtásrendszer: kb. 2-5 m magas, erős növekedési erélyű, felfelé törő, jól terebélyesedő ágrendszerű, laza koronájú, jellegzetes megjelenésű, sima, hamuszürke törzsű bokor, ami fává is alakítható. Lombozatát középnagy, zömmel 3 karéjú, eltérő mélységben metszett, sötétzöld, fényes, jól kivehető erű, enyhén fogazott szélű, dekoratív levelek alkotják.

Termőképesség: korán termőre fordul, rendszeresen és bőven terem. Adriai típusú, két terméshullámban, megtermékenyítés (beporzás) nélkül (partenokarpia) érleli be gyümölcseit. Hazánkban jellemzően, csak az őszi termésekkel számolhatunk.

Gyümölcs: ha kedvező az időjárás első termése júliusban érik, nagy- vagy közepes méretű, megnyúlt körte alakú, nem számottevő. Az augusztus közepétől szeptember végéig, október elejéig igen gazdagon érő másodtermése valamivel kisebb (kb. 50-70 g), kissé lapított gömbölyded vagy megnyúlt formájú. Héja vékony, feketéslila, szabálytalan fehér hosszanti repedésekkel, apró pontokkal. Húsa borostyánvörös, lédús, mézédes, nagyon ízletes, jellegzetes füge aromájú.

Friss fogyasztásra és feldolgozásra (befőtt, dzsem, aszalás) egyaránt alkalmas.

Talajigény: nem válogat, gyakorlatilag bármilyen talajtípust elvisel, de a jó vízelvezetésű, tápanyagban gazdag, inkább meszes talaj ideális a számára.

Fény- és hőigény: nagy, ezért napos, meleg, szélvédett, déli fekvésű helyre telepítsük védősövény vagy fal elé.

Vízigény: közepes, hosszan tartó száraz időszakokban öntözzük, különben termései aprók, ízetlenek lesznek, sőt le is dobja őket.

Gondozás: a telepítési hely körültekintő megválasztása kiemelten fontos az egészséges, jó fejlődéshez. Fagytűrőképessége jó, egészen -15°C-ig télálló, de érdemes a tövét takarni. Ha ágai megfagynak, tavasszal a sérült részig vágjuk vissza. Ha netán talajszintig fagyna vissza sincs okunk aggódni, újra ki fog hajtani, de a termésérés későbbre tolódik.

Ami a metszését illeti az elültetett növényt az első évben hagyjuk szabadon nőni, csak a következő év tavaszán vágjuk vissza, és a fejlődő 5-6 hajtásból alakítsuk ki a bokrot. A későbbiekben az esetleges ritkításra, száraz ágak eltávolítására korlátozódnak a metszési munkálatok, ellenkező esetben a terméshozást akadályozzuk meg.

Megfelelő telepítési hely és körülmények biztosításával betegségek ritkán károsítják, alapvetően nem szorul rendszeres növényvédelemre.

Ültetési idő: a szabadgyökerű növényeket március-áprilisban, valamint október-novemberben, a konténereseket márciustól novemberig vagy fagymentes időben akár télen is ültethetjük.

Fontos tudni!

Levele, szára tejnedvet tartalmaz, így metszési, ápolási munkáit kesztyűben és hosszú ujjú felsőruházatban végezzük!

Kifejlett magasság: 2-5 m
Sor- és tőtávolság: 2×3 m (jellemzően magánosan telepített növény)
Termésérés: július (hazánkban nem mindig van első termés), augusztus közepe – szeptember vége, október eleje
Fény- és hőigény: nagy
Vízigény: közepes

Termés felhasználhatósága: friss fogyasztás, konyhai feldolgozás (befőtt, dzsem, aszalás)

Védett tartalom