'Himrod' – Fehér borszőlő

A 'Himrod' – Fehér borszőlő főbb jellemzői:

Rendkívül bőven termő, édes, nagy, aranysárgás fürtű, finom, lágy ízű, közepes méretű, magtalan bogyójú, öntermékenyülő és hidegtűrő fajta. Augusztus végén érik. Önbeporzó.

Könnyen termeszthető, magas minőségű fehérbort adó, de ízletes csemegeszőlőként is kedvelt fajta, melynek lugasa árnyékolásra is alkalmas. Lisztharmatnak ellenálló, mérsékelt hőigényű - New Yorkban nemesítették ki. Tőkehozama 4-7 kg körül van. Bora gyümölcsös, lágy ízű.

FÉNYIGÉNY
Erős fényigényű. Déli vagy délnyugati fekvésű helyre telepítsük.

TALAJIGÉNY
A semleges pH-közeli, jó vízelvezető képességű talajokat szereti.

ÜLTETÉSI IDŐPONT
A nyugalmi időszakban, novembertől márciusig telepített szőlő korábban fakad és erősebben fejlődik. Az őszi és téli ültetéskor elmaradhat a tőke beöntözése is, viszont gondosan kell tömöríteni a földet a gyökerekhez. Az őszi telepítés jobb eredést és gyorsabb fejlődést biztosít.

ÖNTÖZÉS, GONDOZÁS
Csak extrém száraz nyarakon öntözzük enyhén, talajszintben a töveket, nehogy gombás betegségek lépjenek fel. A szőlő metszését a nagyobb fagyok elmúltával, február-márciustól végezhetjük.

Kihajtás után a különböző zöldmunkákkal befolyásolhatjuk a szőlő termésmennyiségét és minőségét, valamint hozzájárulhatunk a hatékony növényvédelemhez. Az első zöldmunka a hajtásválogatás vagy fattyazás. Fattyazni akkor kell, amikor a hajtások már 30-50 cm hosszúak, és a fürtkezdemények jól láthatóak. Célja a fölösleges hajtások eltávolítása, és ezáltal tápanyag-megtakarítás, a szőlőtőke alakítása, hogy szellősebbé és jobban megvilágíthatóbbá váljon.

A kötözés a hajtásválogatást követő munka. Ilyenkor a hajtásokat támaszhoz rögzítjük, s így lehetővé tesszük a levelek és fürtkezdemények jobb megvilágítását.

A csonkázás vagy a tetejezés műveletét akkor kell végrehajtani, amikor a hajtások a támaszt már annyira túlnőtték, hogy kezdenek visszaborulni.

A hónaljazás a nyári rügyekből növekedő hajtások eltávolítása, amelyek a levelek hónaljában jelennek meg. Csak akkor kell visszacsípni két-három levélre, ha a tőke valóban túlzsúfolttá válna. Mivel a szőlő növényvédelmében kiemelt szerepet kap a megelőzés, ennek egyik legfontosabb eleme a permetezés, melyet megfelelő menetrend szerint kell végeznünk.

BETEGSÉGEK
Kedvezőtlen, hűvös, csapadékos időjárás és tápanyaghiány esetén kártevők és kórokozók is megtámadhatják. A szőlő növényvédelme fokozott szakértelmet kíván.

ÉLETTANI HATÁS
A szőlő egészségre gyakorolt kedvező hatásai közül kiemelkedő a gyulladás- és az LDL-koleszterin szintjét csökkentő, illetve a HDL-koleszterin szintjét növelő hatás. A vércukorszintre gyakorolt hatása, vagyis a glikémiás indexe nagy (45), emiatt gyorsan felfrissíti a fáradt szervezetet, hasznos fokozott szellemi munka idején.

Vitaminok és ásványi anyagok tekintetében kiemelkedő a foszfor-, a kalcium-, a kálium-, a magnézium-, a cink-, a szelén-, illetve a B1-, B2-, C- és K-vitamin-, folsav- és biotintartalma. Antioxidáns hatása a rezveratrolnak és a kvercitinnek köszönhető. 100 gramm szőlő 5,4 gramm élelmi rostot – cellulózt és pektint – tartalmaz, amely kedvező hatású az emésztésre és a bélműködésre.

Növénytársítási jótanácsok:
A tapasztalatok szerint a zsálya vagy a levendula a szőlőt megóvja a kártékony rovaroktól, illóolajával elűzi azokat.