Az oldalon cookie-kat használunk a jobb felhasználói élmény biztosítása miatt, engedélyezéséhez kattintson az "Elfogadom" gombra.

Teremtsünk illatos kertet lágyszárúakkal!

Miért is jók az illatos növények? Az alábbi cikkben erre keresem a választ, majd ennek a növénycsoportnak néhány jeles képviselőjét fogom bemutatni a kedves Kertbarát olvasónak.

Az illattal rendelkező növényeknek számos előnyük van:

Rovarvonzó hatás: a rovarok szaglóreceptorain át felvett kémiai ingereket több növény csalogatóként használja a nektártermelés mellett vagy helyett, hogy a beporzókat magához csábítsa.

Rovarriasztó hatás (önvédelem): más – úgynevezett repellens – anyagok a károsító rovarokban az elkerülés reakcióját váltják ki. Így a növény a károsítótól megvédi magát és sok esetben a közvetlen környezetét is.

Kettős hasznosítás (sok gyógy- és fűszer): fontos megemlíteni ezeknél a növényeknél, hogy a kellemes illat nemcsak az orrunknak nyújt élményt, hanem sokszor párosul konyhai felhasználással, vagy az aromaterápiában alkalmazva gyógyászati jelentőséggel.

Az illatos növényekkel igazán egyedi hangulatú kert teremthető

Speciális alkalmazási lehetőségek: több olyan faj van ezen csoporton belül, mely megszárítva még sokáig illatozik, így jól felhasználhatók például lakásdíszítésre (a rovarriasztó hatás bizonyos esetekben a szobában is hasznos lehet). Emellett az illatos kertek; fűszerkertek kialakítása szinte kötelező eleme a látássérült emberek ’zöld-terápiájának’ de idegi és mentális betegségek esetén is hasznos lehet egy helyesen összeválogatott, nyugtató illatfelhőbe burkolódzó kert.

Ha csak kis területünk van, az illatos növényekről akkor sem kell lemondanunk. Ebben a cikkemben azt mutatom be, hogy miképpen valósítható meg egy balkonon a fűszerkert kialakítása. Tartson velem!

És hogy mik is kerülhetnek egy ilyen kertbe? A teljesség igénye nélkül álljon itt néhány lágyszárú példanövény:

A cickafark (Achillea millefolium) egy hazánkban is őshonos, jólismert évelő. Aromás illatú, páfrányszerű, fésűsen szárnyalt lombja mellett díszítőértékét a nyáron nyíló, sátorozó fészekvirágzatai adják. Átlagos igényű, vízáteresztő, normál talajra, napos fekvésbe való faj. Kiválóan felhasználható természetközeli kiültetésekben, évelőágyak, vadvirágos kertek kialakítása során.

A cickafark a természetes gyeptársulásokban is megtalálható

Kertészetemben több fajtája is kapható, egy rózsaszín virágú változatot az alábbi videóban mutatok be:

A zöldségként jól ismert hagymafélék közül a sárga hagyma (Allium flavum) egy igazán különleges faj. Nemcsak föld alatti raktározó képlete (hagymája), hanem kékeszöld csatorna-szerű levelei és gömb alakú, laza virágzatai is illatot árasztanak.

Nyáron nyíló sárga virágainak eredési pontján két igen hosszú árszerű képződmény figyelhető meg, melyek bajuszra emlékeztetnek. A szélsőségektől mentes területen mindenhol sikeresen nevelhető, kis termete miatt sziklakertben, illetve utak mentén célszerű alkalmazni, de ültethető rézsűs területre is.

A gasztronómiából jól ismert faj a tárkony (Artemisia dracunculus). A növény jellegzetes illatát ebben az esetben az egyszerű, lándzsás levelekben lévő illóolaj biztosítja. Virágai nyár végén nyílnak, sárgásfehér színűek, de Magyarországon ritkán találkozhatunk velük. Tápanyagdús talajban fejlődik szépen, a téli hidegre érzékeny növény. Fűszerkertekben, kolostorkertben kötelező elem.

Ritkán virágzó, de fontos fűszer a tárkony

A tárkony a kertészetemben is kapható!

Ha most képzeletben egy nagy sétát tennénk ez alföldi tölgyesben, akkor nagyokat szippanthatnánk a gyöngyvirág (Convallaria majalis) illatából. Ennek a kúszó gyöktörzsével terjedő évelőnek ugyanis április-május táján már messzitől érezhető erős illata, melyet a fehér virágfürtjei bocsátanak ki.

Levelei általában párban állók, széles lándzsás alakúak. Érdemes őket is megszagolni, mert így biztosan elkülöníthetők a medvehagymától.

Mérgező, piros bogyói a lomb elpusztulása után is megfigyelhetők. A tűző napra nem alkalmas, tipikusan félárnyékba (fák alá, vagy épület déli/keleti oldalához) telepíthető. Ha jól érzi magát pár év alatt uralkodóvá válhat agresszív terjedőképessége miatt.

A gyöngyvirág illata igazán felejthetetlen

Ha felkeltette az érdeklődését, tekintse meg kertészetemben, ahonnan akár rendelni is tud!

A gólyaorrok a muskátli közeli rokonai. Ebből a nemzetségből erősen aromás az illatos gólyaorr (Geranium macrorrhizum), melynek tenyeres, puha leveleiben találhatók az aroma anyagokat termelő mirigyszőrök. A lombozat szintje fölé emelkedő virágok május-júniusban nyílnak. Talaj tekintetében igénytelen faj, félárnyékban érzi igazán jól magát.

Az illatos gólyaorr aromás levelei mellett remek talajtakaró is

Tekintse meg kertészetem félárnyékos helyet igénylő évelőinek kínálatát!

Az őszirózsafélék családjába tartozik az olasz szalmagyopár (Helichrysum italicum). Ez a félcserje megjelenésében igen hasonlít a levendulára, hiszen mindkettőnek fehéresszürke, szálas, aromás illatú levelei vannak.

Különbséget – eltérő illata mellett – virágzó állapotban tehetünk köztük könnyen: ugyanis a szalmagyopár nyár második felében nyíló virágzatai sárgás, tömött gömböket formáznak. Felhasználásuk is hasonló: sziklakertbe, homoki kertbe a szalmagyopár is bátran ültethető, igazán igénytelen, igen jó szárazságtűrő képességű faj.

Mintha egy levendulát látnánk, olyan az olasz szalmagyopár lombozata

Keskeny, sötétzöld levelei vannak az izsópnak (Hyssopus officinalis), melyek megdörzsölve aromás illatot árasztanak. De nemcsak lombozata, hanem virágai is illatosak ennek a fajnak. Közepesen tápdús talajt és meleget kedvelő félcserje, melyet rézsűre, tetőkertbe, herbakertbe vagy évelőágyakba alkalmazhatunk. Illata mellett gyógyászati és gasztronómiai jelentősége is van.

További hasznos információkat erre a linkre kattintva olvashat róla!

Az illatos növények sokszor jó nektártermelők is – ez az izsópra is igaz

 

Ha illatos növények, akkor kihagyhatatlan bármilyen felsorolásból a levendula (Lavandula angustifolia). Az izsóphoz hasonlóan keskeny, lándzsás levelei vannak, melyek kellemesen aromásak, ugyanúgy, ahogy a június-augusztus között nyíló virágzatai is.

Kedveli a tűző napos helyet, fontos számára a talaj jó vízelvezető képessége, a szárazságot (legyen az talajban lévő vízhiány, vagy légköri aszály) nagyszerűen tolerálja. Önmagában, vagy foltba is ültethetjük, remekül társítható például az előbb ismertetett két fajjal vagy bármilyen más mediterrán félcserjével.

A helyes ültetési módszert az alábbi videóban mutatom be:

A növény felhasználásában pedig ebben a cikkemben igyekszem segítséget nyújtani!

A levendula az illatos növények ’zászlóshajója’

Gyógynövényként is jól ismert a citromfű (Melissa officinalis), melyet illatos lombozata miatt kedvelnek a kiskert tulajdonosok is. A tojásdad, csipkés szélű levelei fölött a nyár folyamán fejleszti kisméretű fehér virágait. Talaj tekintetében átlagos igényű, napos helyet kedvel. Akár balkonládában, vagy cserépben is tartható, de bátran társítható bármilyen egyéb fűszernövényhez is.

A citromfűnek mélyen erezett, tojásdad levelei vannak

Részletesebben erről a növényről az alábbi videóban beszélek:

Szintén a levendula rokonsági körébe tartozik a macskamenta (Nepeta × faassenii). Ez az igazán apró, kerekded levelekkel rendelkező, aromás illatú növény egy vegetációs időszak alatt akár két alkalommal is képes virágozni. Ehhez a júniusban bekövetkező elnyílása után vágjuk vissza a töveket, és juttassunk a növényeknek némi tápanyagot és vizet.

Ha így teszünk a macskamenta augusztus-szeptemberben ismét virágozni fog. Kistermetű faj, akár sziklakertbe is telepíthető, ezesetben ugyanakkor érdemes növekedését visszafogni, melyet metszéssel vagy kevesebb nitrogén kijuttatásával tudunk elérni.

Tömegével láthatók a macskamenta levelén az illóolajat tartalmazó mirigyszőrök

Az oregánó vagy szurokfű (Origanum vulgare) az olasz konyha elengedhetetlen fűszere. Levelei ép szélűek, tojásdad alakúak, illatosak. Nyáron nyíló virágai liláskék színűek. Az előző növényekhez hasonlóan kifejezetten igénytelen, magas tűrőképességű faj, komolyabb törődés nélkül is szépen fejlődik és terjed az évek alatt. Sziklakertekben, balkonládában, kőfalakon alkalmazható.

Az oregánó kettős hasznosítású: szép virága és fogyasztható levele van

Remek ízesítő és fontos fűszernövény a rozmaring (Rosmarinus officinalis) is. Ez a növény a hűség, a barátság és az emlékezet jelképe. Levelei vastagok, húsosak, fonákuk molyhos, keskeny szálas alakúak.

Lombja mellett ennek a fajnak a virága is illatos. Tűző napot és laza talajt kedvelő, fagyérzékeny fásodó tövű félcserje. Belsőleg (gyógyteaként) csak mérsékelt mennyiségben fogyasztható (magas vérnyomás, várandósság és szoptatás alatt kerülendő). Gyógynövényes kertbe, dézsába, edénybe jól alkalmazható.

A rozmaring alsó szirmai nagyméretűek, ideális landolási zónát kínálnak a beporzóknak

Kertészetemben megtalálja több fajtáját is ennek a növénynek, kattintson erre a linkre!

Igen sok tarkalevelű fajtája van a kerti zsályának (Salvia officinalis). Az alapfaj levele ugyanakkor egyszínű, szürkészöld, kellemes illatú, virágai pedig kékeslilák. Virágnyílása – a családtagjaihoz hasonlóan – nyáron van. Igényeit tekintve a levendulának megfelelő talaj és fényviszonyok kielégítőek a zsálya számára is. Ennél a fajnál is fontos az évenkénti (április-májusban elvégzett) ifjító metszés, hogy a tövek hosszú távon is kompakt alakúak maradjanak, és ne essenek szét.

Ahhoz, hogy tömött alakú maradjon, a zsályát is célszerű tavasszal visszavágni

További hasznos információkat a zsályáról ebben a blogbejegyzésemben találhat!

A borsfüvet (Satureja hortensis) másnéven csombornak is nevezik. Levelei aprók, keskeny lándzsásak, illatosak. Fehér virágai a hajtások csúcsán fejlődnek július és augusztus hónapokban. Ahogy sok más levendula féle, Ő sem szereti a kötött, levegőtlen talajt, a homokos féleségű földekben érzi igazán jól magát.

A frissen fejlődött borsfű hajtásai a legjobbak fűszerezésre

Igen apró termetű évelő növény a vad-, vagy mezei kakukkfű (Thymus serpyllum), mely hazánkban, természetes állományban is megtalálható (például a Dél-Dunántúlon, vagy a Pilisben). Levelei hosszúkás, sötétzöldek és természetesen illatosak. Virágai általában bíboros színűek, fejecskeszerű virágzatban fejlődnek.

A kakukkfű alacsony termetű faj, akár szőnyegszerű foltba is telepíthető

Tekintse meg kertészetem kakukkfüveit erre a linkre kattintva!

Tavaszi erdei sétáinkon gyakran találkozhatunk az illatos ibolyával (Viola odorata). Szív alakú leveleiről már virág nélküli állapotban is könnyen felismerhető. Illatos ibolyaszínű virágai márciustól májusig nyílnak, egyesével helyezkednek el a virágszáron. Tipikus félárnyéki növény, mely a nyári szárazságra érzékeny, ezért tűző napra nem való. Viszont ligetes kertrészben, talajtakarásra bátran lehet vele próbálkozni.

„Zöld fű közt árva, kék ibolyácska…”

A sort természetesen még hosszan lehetne folytatni. De bármelyik illatos növényt is választjuk biztosan nem fogunk csalódni, és kertünk többi tagja is meghálálja majd a választásunkat.

Erre a linkre kattintva megtekintheti kertészetem évelő dísznövény kínálatát!

Ha érdeklik más kertészeti témák, további bejegyzéseimet itt találja!

Amennyiben Önt is meggyőzték a fent felsorolt tények, kérem, nyomjon egy Tetszik-et és ossza meg ismerőseivel, barátaival!