Alnus x spaethii - Lándzsáslevelű éger

Származás: a lándzsáslevelű éger a japán (Alnus japonica) és a kaukázusi éger (Alnus subcordata) keresztezéséből jött létre 1908-ban a berlini Späth faiskolában.

Habitus: kb. 10-15 m magas, gyorsan növő, meglehetősen nyitott, széles kúpos, sudaras koronájú, lombhullató fa. Lombozatát 6-16 cm hosszú, 3-6 cm széles, lándzsás, kihegyezett csúcsú, enyhén fűrészes szélű, a cseresznye leveléhez hasonlító, sötétzöld levelek alkotják, melyek ősszel sárga és narancsvörös színt öltenek.

Virág: enyhe időben akár már februárban, de jellemzően márciusban hozza 8-10 cm hosszú, barnássárga barkáit.

Termés: megfásodó, kezdetben zöld, majd barnás-sötétlila áltoboz, ami hosszú ideig a fán marad, szép díszéül a lombtalan fának.

Talajigény: jó vízgazdálkodású és szerkezetű, közepes tápanyag-ellátottságú, középkötött, nedves talajon fejlődik szépen. A magas talajvízszintű területeket is jól bírja.

Fényigény: közepes, napos vagy félárnyékos helyet kedvel.

Vízigény: közepes, az ültetés utáni évben és hosszantartó, aszályos időszakban rendszeresen öntözzük.

Gondozás: könnyen nevelhető, szívós, a városi légszennyezést is tolerálja. Metszése csak a száraz vagy sérült ágak eltávolításából áll.

Társítás és elhelyezés a kertben: a lándzsáslevelű éger laza koronájával nyáron kellemes árnyékot adó volta, télen fán ékeskedő tobozai miatt lehet a nagyobb kertek, parkok fája. Szoliterként vagy kettes-hármas csoportba és utakat, járdákat szegélyező fasorként is ültethető.

Ha társítani szeretnénk többféle kertrész kialakításához felhasználhatjuk, mint például erdei vagy esőkerthez.

Amennyiben előbbi mellett döntenénk és egy buja, virágzó cserjékben, évelőkben gazdag összeállítást szeretnénk, mindenképpen telepítsünk belőle néhány fából álló sort, melyek egyikére futassuk fel az ősszel ragyogó piros-narancs-sárga színekben pompázó ’Redwall’ vadszőlőt. A fák előterébe helyezzünk el változatos szín és formavilággal rendelkező cserjéket, mint például a hámló, barnás-vöröses kérge és ibolyalila-fehér színű, hatalmas virágaival igencsak látványos megjelenésű ’Macrophylla’ érdeslevelű hortenziát, a világos vörös lombú, vöröses-rózsaszín bugavirágzatú ’Grace’ cserszömörcét, valamint a halvány lila-rózsaszín, telt virágú ’Rose de Moscou’ orgonát.

A társítás következő elemeiként az alacsonyabb termetű piros-bordó levelű ’Andre’ hólyagvesszőt és a festőien szép virágú ’Satomi Compact’ csillagsomot ültessük.

Az évelőket, mint az erdei pajzsika, az ’Orangekönigin’ tündérvirág, erdei berkipimpó és erdei szellőrózsa a cserjék között, ill. a kertrész szélein helyezzük el.

Társításra javasolt növényfajták:

Parthenocissus quinquefolia 'Redwall' – Tapadó vadszőlő
Hydrangea aspera 'Macrophylla' – Érdeslevelű hortenzia
Cotinus coggygria 'Grace' – Cserszömörce
Syringa vulgaris 'Rose de Moscou' – Kerti orgona
Physocarpus opulifolius 'Andre' – Bangitalevelű hólyagvessző
Cornus kousa 'Satomi Compact' – Csillagsom
Dryopteris filix-mas - Erdei pajzsika
Epimedium 'Orangekönigin' - Tündérvirág
Waldsteinia geoides – Erdei berkipimpó
Anemone sylvestris – Erdei szellőrózsa

Fontos tudni!

Kifejlett magasság: 10-15 m
Kifejlett szélesség: 5-6 m
Ültetési tőtáv: 5-5,5 m
Virágzási idő: március
Méhlegelő: igen
Fényigény: közepes
Vízigény: közepes
Lombhullató: igen

Felhasználási terület: szoliter, cserje összeállítások, évelőágyak háttérnövénye, erdei kert, esőkert, park- és sorfa

Védett tartalom