'Lakemont' – Fehér magnélküli csemegeszőlő

A 'Lakemont' – Fehér magnélküli csemegeszőlő főbb jellemzői:

Nagyon édes, magnélküli, kisebb bogyójú, augusztus végén érő, öntermékenyülő, tömött fürtű fehérszőlő. Sokoldalú felhasználású, betegségeknek ellenálló, nagyhozamú, enyhén illatos fajta. Fagy-és szárazságtűrő. Újabb amerikai nemesítés.

Könnyen termeszthető, ízletes csemegeszőlő fajta, melynek lugasa árnyékolásra is alkalmas. Lisztharmatnak ellenálló, mérsékelt hőigényű. 

FÉNYIGÉNY
Erős fényigényű. Déli vagy délnyugati fekvésű helyre telepítsük.

TALAJIGÉNY
A semleges pH-közeli, jó vízelvezető képességű talajokat szereti.

ÜLTETÉSI IDŐPONT
A nyugalmi időszakban, novembertől márciusig telepített szőlő korábban fakad és erősebben fejlődik. Az őszi és téli ültetéskor elmaradhat a tőke beöntözése is, viszont gondosan kell tömöríteni a földet a gyökerekhez. Az őszi telepítés jobb eredést és gyorsabb fejlődést biztosít.

ÖNTÖZÉS, GONDOZÁS
Csak extrém száraz nyarakon öntözzük enyhén, talajszintben a töveket, nehogy gombás betegségek lépjenek fel. A szőlő metszését a nagyobb fagyok elmúltával, február-márciustól végezhetjük.

Kihajtás után a különböző zöldmunkákkal befolyásolhatjuk a szőlő termésmennyiségét és minőségét, valamint hozzájárulhatunk a hatékony növényvédelemhez. Az első zöldmunka a hajtásválogatás vagy fattyazás. Fattyazni akkor kell, amikor a hajtások már 30-50 cm hosszúak, és a fürtkezdemények jól láthatóak. Célja a fölösleges hajtások eltávolítása, és ezáltal tápanyag-megtakarítás, a szőlőtőke alakítása, hogy szellősebbé és jobban megvilágíthatóbbá váljon.

A kötözés a hajtásválogatást követő munka. Ilyenkor a hajtásokat támaszhoz rögzítjük, s így lehetővé tesszük a levelek és fürtkezdemények jobb megvilágítását.

A csonkázás vagy a tetejezés műveletét akkor kell végrehajtani, amikor a hajtások a támaszt már annyira túlnőtték, hogy kezdenek visszaborulni.

A hónaljazás a nyári rügyekből növekedő hajtások eltávolítása, amelyek a levelek hónaljában jelennek meg. Csak akkor kell visszacsípni két-három levélre, ha a tőke valóban túlzsúfolttá válna. Mivel a szőlő növényvédelmében kiemelt szerepet kap a megelőzés, ennek egyik legfontosabb eleme a permetezés, melyet megfelelő menetrend szerint kell végeznünk.

BETEGSÉGEK
Kedvezőtlen, hűvös, csapadékos időjárás és tápanyaghiány esetén kártevők és kórokozók is megtámadhatják. A szőlő növényvédelme fokozott szakértelmet kíván.

ÉLETTANI HATÁS
A szőlő egészségre gyakorolt kedvező hatásai közül kiemelkedő a gyulladás- és az LDL-koleszterin szintjét csökkentő, illetve a HDL-koleszterin szintjét növelő hatás. A vércukorszintre gyakorolt hatása, vagyis a glikémiás indexe nagy (45), emiatt gyorsan felfrissíti a fáradt szervezetet, hasznos fokozott szellemi munka idején.

Vitaminok és ásványi anyagok tekintetében kiemelkedő a foszfor-, a kalcium-, a kálium-, a magnézium-, a cink-, a szelén-, illetve a B1-, B2-, C- és K-vitamin-, folsav- és biotintartalma. Antioxidáns hatása a rezveratrolnak és a kvercitinnek köszönhető. 100 gramm szőlő 5,4 gramm élelmi rostot – cellulózt és pektint – tartalmaz, amely kedvező hatású az emésztésre és a bélműködésre.

Növénytársítási jótanácsok:
A tapasztalatok szerint a zsálya vagy a levendula a szőlőt megóvja a kártékony rovaroktól, illóolajával elűzi azokat.