Az oldalon cookie-kat használunk a jobb felhasználói élmény biztosítása miatt, engedélyezéséhez kattintson az "Elfogadom" gombra.

Önfenntartó kert, amely egész évben ellát minket élelemmel - 3. rész

Az önfenntartó kert cikksorozatom 2. részét ide kattintva olvashatja el, amelyben megismerkedhet az önfenntartó kertbe telepíthető bogyós gyümölcsökkel.

 

Az önfenntartó kertünkben most már ki vannak alakítva az ágyások, bennük megvannak a zöldségek, valamint a gyümölcshozó cserjék is ki lettek választva. Most nézzük meg, milyen gyümölcsfajtákat ültessünk még el, hogy igazán változatos terményekkel legyünk gazdagabbak. Manapság a gyümölcsfákat nem könnyű vegyszermentesen nevelni, de van több megoldás, hogy a lehető legegészségesebbek maradjanak. Kardinális kérdés a fajta megválasztása.

Emellett szintén kulcsfontosságú a növény számára legoptimálisabb hely megtalálása, mert csak úgy őrizhetjük meg az egészségét, ha minden feltétel optimális a számára.

Nagyon fontos a tavaszi lemosó permetezés. Ezt megtehetjük természetes anyagokkal is. Léteznek olajos alapú, természetes ként tartalmazó készítmények. A rügyfakadás előtt permetezzünk, és ahogy a neve is mutatja, csöpögnie kell a permetszernek az ágakról, mert csak így tud eljutni minden zugba, kéregrepedésbe, hogy aztán gyérítse az ott áttelelő kártevőket, kórokozókat.

Ősszel, lombhulláskor a lombot össze kell gyűjteni, a fán maradt, ekkorra már összeaszalódott, úgynevezett gyümölcsmúmiákat el kell távolítani.

Válasszunk magyar fajtákat, mert azokat itthon nemesítették, tehát a legjobban adoptálódtak Magyarország talaj és klímaviszonyaihoz. Számos régi, akár több százéves tájfajta, történelmi fajta létezik, amik már jól beváltak, széles körben ültetettek.

Alma és körte

Alma és körte ültetésnél figyeljünk a varasodás rezisztenciára. Jó választás az augusztus végén érő ’Fahéj’, valamint az október közepén érő ’Téli piros pogácsa’, ami hűvös, napfénytől védett helyen akár márciusig is tárolható.

Körtefajták közül a ’Clapp kedveltje’, amely augusztus végén terem, és termése két hónapig tárolható, valamint a ’Kétszertermő’ régi fajta emelkedik ki.

Kajszi és őszibarack

A kajszi és őszibaracknál a moníliafertőzés tud komoly problémát okozni. Kajsziból nagyon remek fajta a július elején érő ’Ceglédi arany’ kajszi, valamint a július végén érő, megnyúlt, kissé ellaposodó terméseiről könnyen felismerhető ’Mandula kajszi’.

Nagyméretű koronát nevelnek, ezért olyan helyre kell ültetni, ahol megfelelő tér áll a rendelkezésére.

Az őszibarack kifejezetten melegigényes gyümölcs. A kert lehetőleg legmelegebb pontjára kell ültetni. Ellenálló, jó tulajdonságú fajta az ’Aranycsillag’, ami július első felében érik, és a ’Fayette’ amit szeptember első felében lehet szüretelni.

Cseresznye és meggy

Cseresznyéből érdemes olyat választani, ami leterem, mire a cseresznyelégy megjelenik. Két ilyen fajta a ’Bigarreau Burlat’ és a ’Rita’. Mindkettő május végén, június legelején terem, tehát megelőzi a cseresznyelégy rajzását, emiatt nem kell védekezni ellenük.

Meggy esetében a moníliás fertőzésre, a blumeriellás levélfoltosságra és a citospórás ágelhalásra kell figyelni a leginkább. A ’Csengődi’ meggy mindhárom betegségnek nagyon jól ellenáll. Június közepén érik, gyümölcse középnagy, kellemesen édes savas, frissfogyasztásra és feldolgozásra egyaránt javasolt.

Mandula

Mandulából egy kiemelkedően jó fajta az Olaszországból származó ’Supernova’. Gyümölcsei középnagyok, a héjuk félkemény, a madarak nem tudják feltörni a csőrükkel.

Betegségeknek nagyon jól ellenáll, az őszibarackhoz hasonlóan napsütötte, meleg fekvést kíván. Nagyon jól tolerálja az erős téli lehűléseket. Virágzása középkései, a késő tavaszi fagyok kevésbé veszélyeztetik.

Szőlő

Szőlő esetében a gombabetegségek a mérvadóak, azok közül is a lisztharmat és a peronoszpóra. A lisztharmat a nyári meleg, párás időszakot kedveli, a peronoszpóra pedig már tavasz végén megjelenik, ha az idő kellően csapadékos.

Szerencsére léteznek rezisztens, azaz ellenálló fajták. A ’Néró’, az ’Eszter’, a ’Moldova’ lila bogyójú fajták, a ’Palatina’, a ’Bolgár Rezi’ és a ’Teréz’ pedig fehér bogyójúak. Mindegyik fajta csemegeszőlő, vékony héjjal rendelkezik és nem ütközik nehézségbe a tartásuk.

Komposzt

Az önfenntartó kert fontos részét képezi a komposztálás, azaz a kertben, konyhában termelődő szerves hulladék újrahasznosítása. Minden, ami szerves anyag komposztálható, belőle lebomlás során értékes, humuszban gazdag föld keletkezik.

Ez egy természetes körforgás, mert az egyik évben a komposztálóba tett növényi hulladék, szármaradvány, lehullott lomb, a következő évben humuszos föld formájában a növények alá kijuttatható, amiből rengeteg tápanyagot képesek meríteni.

Ezen praktikák, tanácsok betartásával egy harmonikusan működő, természetközeli kertet lehet kialakítani, ami - ha beállt a rendszer -, nagyon kevés törődést igényel.

Az itt megtermelt növények kora tavasztól késő őszig, sőt a tárolt, feldolgozott gyümölcsöknek hála télen is remek élelem- és vitaminforrást jelentenek, ezáltal nagyban tudunk függetlenedni az áruházláncok, piacok időszakos és vásárlóirányító kínálatától.

 

Hasznosnak találta bejegyzésem? Kérem, nyomjon egy Tetsziket, küldje el ismerőseinek.

Az önfenntartó kert cikksorozatom 1. részét ide kattintva olvashatja el, melyben a legkönnyebben tartható zöldségekről írok néhány hasznos tudnivalót.

Az önfenntartó kert cikksorozatom 2. részét ide kattintva olvashatja el, amelyben megismerkedhet az önfenntartó kertbe telepíthető bogyós gyümölcsökkel.