Pseudosasa japonica – Japán nyílbambusz

A Pseudosasa japonica – Japán nyílbambusz főbb jellemzői:

Magyar neve: Japán nyílbambusz

Széles levélzete miatt igen kedvelt évelő levéldísz, mely jó tápanyag- és vízellátottság esetén 4-5 m-re is megnő, ezért remek térelválasztó, de nyírható sövény is lehet. Dézsában nevelve terasz vagy szobanövényként tarthatjuk, ekkor 2 m-nél nem nő nagyobbra.

Nagyon erős, kiemelkedően fagyálló és jól ellenáll a természet erőinek. Fiatalabb szárai olívazöldek, később sárgás árnyalatúak. Lándzsa alakú levelei kb. 20 cm hosszúak, szürkés fényűek, sötétzöldek. Földalatti gyöktörzsével (rhizómákkal) terjed és gyorsan benövi a területet, de kordában tartható földalatti körül kerítéssel, az ún, gyökércsapdával.

FÉNYIGÉNY
Napos helyen jobban érzi magát, de tűri a félárnyékot is.

TALAJIGÉNY
Tápanyagban dús és folyamatosan nyirkos talajokat kedveli.

ÜLTETÉSI IDŐPONT
Az őszi fagyok előtti ültetése előnyösebb, de a tavaszi fagyok után is telepíthetjük.

ÖNTÖZÉS, GONDOZÁS
Átvészeli a kisebb szárazságot, de az állandóan nyirkos-tápdús talajban fejlődik a legjobban. Enyhe időjárásban hetente egyszer, melegben vagy szelesebb időben hetente többször öntözzük meg a töveket.

A bambuszültetés előtt, mint a gyümölcsfák ültetésekor - készítsük elő az ültetőgödröt. A kiásott gödör aljába 10-15 cm vastagságban földdel keverve szervestrágyát rétegzünk, amit 10 cm vastagságú földdel lefedünk. Erre állítjuk rá a növényt úgy, hogy a földlabda felső része csak kicsit kerüljön lejjebb az eredeti talajszintnél. Visszatöltjük a földet és tányért alakítunk ki a vízmegtartáshoz. Ezután bőségesen öntözzük meg növényünket.

Ha késő ősszel ültetjük a töveket, akkor 20-25 cm vastagon szalmával takarjuk a tövek környékét. A telepítés utáni gyomláláson és jó tápanyagellátáson kívül különösebb gondozást nem igényel. A régi, elöregedett szárakat kivágva, gyorsabban hozza fiatal, szebb, dúsabb hajtásait.

Túlzott elterjedése minimum 1 mm-es vastagságú 70 cm-es műanyag lemez földbe helyezésével megoldható. Az ültetés utáni második évben még takarni kell a tövek környékét, de a harmadik évtől már nem szükséges. A harmadik év ősze felé már egy bambuszligetben gyönyörködhetünk.

BETEGSÉGEK
Ellenálló növény, csak az igen erős fagyok tehetnek kárt benne.

ÉLETTANI HATÁS
A bambusz élelmezési szempontból legfontosabb része a földből kibújó zsenge rügyében rejlik. A bambuszrügy jelentős rosttartalmának köszönhetően segíti az emésztést. Magas fehérjetartalma jelentős víztartalommal (90 %-a víz) és csekély szénhidrát tartalommal egészül ki, így mindenféle diétás étrendbe bátran beiktatható. Valódi egészségőrző és egyben szabályos karcsúsító zöldségféle, igen-igen csekély kalóriatartalommal (10 dkg energiatartalma mindössze 11 Kcal).

Kitűnő kálium-, kalcium- és foszforforrás, de igencsak számottevő A-, többféle B-, valamint C-vitamin tartalma is. Összesen 17-féle aminosav található benne. Mára bizonyítottá vált, hogy a bambuszrügy többek között a magas vérnyomás, a nem veleszületett cukorbetegség kezelésében is rendkívül hatékony, valamint csökkenti a koleszterinszintet is. Japán tudósoknak köszönhetően mára az is tudható, hogy a rákos megbetegedések kialakulásával szemben is hatékonyan felveszi a harcot (vannak olyan tanulmányok, amelyek kifejezetten a karcinogén elleni csodafegyverként emlegetik).

De fontos tudni, hogy cián-hidrogénsav tartalma miatt hőkezelés nélkül nem fogyasztható! 5-8 percig főzzük. A legízletesebb és legzsengébb az úgynevezett téli bambuszrügy, amit akkor szüretelnek, amikor épp kibújt a föld felszínére (akárcsak a zsenge spárga). Alapvetően rendkívül semleges ízű zöldségféle, ezért is ideális fűszeres fogásokhoz, zöldségekkel, húsokkal, halakkal, zöldségfélékkel kombinálva.

Növénytársítási jótanácsok:
Agresszív növekedése és terjedése miatt nem tanácsos társítani.