Ribes grossularia (syn.: Ribes uva-crispa) 'Zöld Győztes' – Egres

A Ribes grossularia (syn.: Ribes uva-crispa) 'Zöld Győztes' – Egres főbb jellemző

Jellemzői: Tüskés, felálló hajtásrendszerű, lombhullató fácska, melynek kifejlett magassága 150 cm. Koronája kompakt, laza, lecsüngő. Levelei kerekdedek, közepes méretűek.

Áprilisban virágzik, majd májustól kezdi kinevelni hosszúkás, megnyúlt bogyó terméseit. Öntermékeny, Rendszeresen és bőven termő, megbízható, nagy terméshozamra képes fajta.

Termése nagy vagy igen nagy, megnyúlt, elliptikus, középzöld, héja vastag, kemény, ízletes, serteszőröktől mentes, erezete világos, ritka. Lisztharmatra és egyéb gombabetegségekre jól ellenálló fajta. Alkalmas friss fogyasztásra, de konyhai feldolgozásra is szószokhoz vagy befőttként.

Magas pektintartalommal rendelkezik. Kései érésű. Mivel oltvány, ezért sokkal ellenállóbb, és jobb termésadatokkal, fajtatulajdonsággal rendelkezik, mint a saját gyökéren nevelt egyedek.

Érésidő: Július elején-közepén érik a ’Pallagi óriás’ fajtával egyidőben.

Talajigény: Jó víz- és levegőgazdálkodású, humuszban- és tápanyagban gazdag, laza vagy középkötött szerkezetű, semleges vagy enyhén savanyú talaj ideális a számára. A kiszáradásra hajlamos vagy magas talajvizes talajba ne ültessük!

Fény- és hőigény: Közepes fényigényű növény, mely kedveli a kúszó árnyékot, így akár gyümölcsfák alá is ültethető.

Vízigény: Közepes vízigényű növény, de talaját ne hagyjuk kiszáradni.

Ültetési idő: Szabadgyökerű növényeket március-április, valamint október-november, míg konténeres növényeket márciustól novemberig vagy fagymentes időben akár télen is ültethetjük.

Gondozás: Az alapvető gondozási munkák közé tartozik a rendszeres öntözés, valamint a tő gyommentesen tartása. Ez utóbbit lehetőleg kézzel végezzük, így elkerülhetjük azt, hogy a gyökérzetét megsértsük, mivel sekélyen gyökerező növény.

A gyomlálás és öntözést kiválthatjuk talajtakarással is, így kedvezőbb feltételeket biztosíthatunk, ehhez használjunk gallyaprítékot vagy szalmát, mely javítja a talajunk szerkezetét is.

A gondozási munkák közül a legfontosabb a metszés. Az egres az idősebb ágain hozza a gyümölcsöket, nem pedig az új hajtásokon – ezért soha ne metsszük vissza a növényt túlzottan, mert különben nem lesz elég termésünk.

A metszést tél végén, kora tavasszal végezzük el, amikor a növény még nyugalmi állapotban van! Alacsony tápanyagigényű, ezért a trágyázásra nem igényes, de a gondoskodást meghálálja. A káliumhiányra kifejezetten érzékeny.

Kártevők, betegségek: Levéltetvek, gubacsatka, lisztharmat, köszméte és ribiszke mikoszferellás levélfoltossága, ribiszkerozsda. Alapvetően az egrest érdemes permetezni lisztharmat elleni szerrel, más kártevő csak ritkán jelenik meg rajta, viszont ez a fajta lisztharmatra elég ellenálló és más gombabetegségekre is.

Fontos tudni:
Kifejlett magasság: 1-1,5 m
Sor- és tőtávolság: 1,5 x 1,5 m
Termésérés: július eleje-közepe
Vízigény: Közepes
Fény- és hőigény: Közepes
Termés felhasználhatósága: friss fogyasztás, feldolgozás

Védett tartalom