Nincsen rózsa tövis nélkül, és sajnos betegségek valamint kártevők nélkül sem. A rózsa a legkedveltebb dísznövények egyike, de ez nem jelenti azt, hogy ne lennének kockázatai, sőt, igazság szerint a rózsának kifejezetten sok betegsége és kártevője akad.
Talán az egyik leggyakoribb kártevője a nagy rózsa-levéltetű (Macrosiphum rosae). A szóban forgó rovarkártevő a rózsás körökben egyáltalán nem ismeretlen. Ez az egyébként is rendszeresen megjelenő károkozó azért szaporodhatott el az elmúlt hetekben a szokásosnál jobban, mert a korán érkezett nyárias meleg élettanilag kedvező a számukra. A kellemes idő nem csupán a rózsák gyors virágba borulását eredményezte, hanem a nagy rózsa levéltetű elterjedését is elősegítette.
Igen agresszívek is tudnak lenni.... (fotó: agrarinfo.hu)
Hogyan ismerjük fel a nagy rózsa-levéltetűt?
A nagy rózsa levéltetű felismerése nem nehéz, 3-4 mm közötti méretű apró rovarról van szó, mely korai fejlettségi szakaszában szárny nélküli, a tavasz-nyár fordulójára azonban már megjelennek a szárnyas nőstények is. A rovarok alakja tojásdad, színük a sárga, a zöld és vörös között változik a fejlettségi foktól függően.
Hogyan károsít a nagy rózsa-levéltetű?
Ezek a levéltetvek a tavasz második felében támadnak igazán, egészen nagy tömegben képesek ellepni a rózsa leveleket és a bimbókat, a fő problémát az okozza, hogy a növény nedveinek szívogatásával a rózsa meggyengül, fejlődése lelassul vagy akár teljesen meg is áll, vagyis a dísznövény sokat veszít esztétikájából.
Károsítása sokat ront rózsáink díszítőértékén
A nagy rózsa-levéltetű károkozása ezzel sajnos még nem ér véget, a rovarok mézharmatot bocsátanak ki (ez valójában az ürülékük) ez a ragacsos anyag pedig melegágya lehet különféle fertőzéseknek, gyakori például a kártékony korompenész nevű gomba megjelenése. A levéltetvek megjelenése ezáltal két frontos háborút jelent a növény ellen, így nem szabad szó, jobban mondva tettek nélkül hagyni ténykedésüket!
De mit lehet tenni?
Nem kifejezetten reális védekezési mód, de mindenképp megemlítendő, hogy a katicák és a fátyolkák ádáz ellenségei a tetveknek. Katicákat ugyan nem foghatunk hadra, azonban ha rózsáink körül a megszokottnál aktívabb katica jelenlétet tapasztal, érdemes közelebbi vizsgálatot tartani, a kedves kis pettyes rovarok megjelenése ugyanis értékes figyelmeztető jelzés a tetveket illetően!
A tényleges védekezés lehet kemikáliás permetezés, a gazdaboltok kínálatában folyamatosan kaphatók eredményesen bevethető kontakt permetezőszerek, de ezek hátránya, hogy a tetvek természetes ellenségeit - az imént említett katicákat, fátyolkát - is ritkítják. A biokertészeti módszerek közül több is említhető. Régóta bevált tetűirtó háziszer a szappanos vagy mosogatószeres víz, melyet pumpás permetezővel juttathatunk a növényre.
Képesek sűrűn ellepni növényünket (forrás: https://bladmineerders.nl/)
Hasonlóan kíméletes metódus a csalános kezelés, ebben az esetben 1 kg csalánlevelet kell 10 liter vízbe áztatni 7-10 napon keresztül (naponta felkeverve, a kellemetlen szagok ellen zeolitos kőzúzalékkal megszórva), majd a kész oldatot 1:40 arányban hígítani, és ezzel permetezni. Fontos tudni, hogy a levéltetvekkel szembeni küzdelem egyik alapeleme a prevenció!
Ebben a cikkemben mutatok Önnek 10 trükköt levéltetvek ellen!
Egyfelől a betegségek és kártevők megjelenésének esélye nagyban csökkenthető, ha minőségi alapanyagot, vagyis ellenőrzött forrásból származó, életerős rózsatöveket vásárol és ültet. A már telepített rózsák esetében lényeges a levelek fonákjának (hátoldalának) rendszeres szemrevételezése, a tetvek ugyanis javarészt itt találhatóak meg, felületes vizsgálattal gyakran észre sem vehetők. Az idejekorán elkapott és kezelt levéltetű fertőzés jó esélyekkel visszaverhető!
Olyan, mint a levéltetű... De nem az!
A rózsán olykor apró, világos, csaknem áttetsző, a tetvekre kifejezetten hasonlító rovarok is megfigyelhetőek. Ezek a kis apró rovarok az ugróvillások (Collembola), és jellemzően a gyakori öntözés, folyamatos nedvesség okozta korhadások alkalmával jelennek meg. A megoldás nagyon egyszerű, mérsékelni kell az öntözést, vagy ki kell cserélni a közeget, vagyis át kell ültetni a rózsát.
Érdekesség, hogy a rózsán megjelenhetnek olyan rovarok is, melyek emlékeztetnek a nagy rózsa levéltetűre, azonban valójában ártalmatlan jószágok!
Az ugróvillások a rózsában (és egyéb növényekben) nem szoktak különösebb kárt okozni, és Önnek sem kell tartania tőlük, mivel emberre teljesen ártalmatlanok!
Remélem, hogy a nagy rózsa-levéltetű nem tántorította el Önt a rózsaneveléstől, aggodalomra ugyanis nincs oka, még ha meg is jelennek növényein ezek az apró kártevők, a probléma kezelhető, a rendelkezésre álló ellenszerek köre széles, és akár teljesen vegyszermentes megoldást is választhat!
Ha érdeklik más kertészeti témák, további bejegyzéseimet itt találja!
Amennyiben Önt is meggyőzték a fent felsorolt tények, kérem, nyomjon egy Tetszik-et és ossza meg ismerőseivel, barátaival!
