A városok és települések terjeszkedése, az állatok életterének elhódítása, tehát annak csökkentése miatt a vadon élő fauna képviselői olykor-olykor, vagy egyenesen rendszeresen belátogatnak a városi, falusi birtokokra, ezek a látogatások pedig igen gyakoriak lehetnek, ha kellő közelségben van akár erdő, mező vagy épp szántóföld.
Van, akiket szívesen látunk, szinte csalogatunk, míg másoktól inkább megóvnánk a kertünket. Összegyűjtöttem Önnek azokat az állatokat, melyekkel a nagyobb valószínűséggel találkozunk a kertben vagy épp annak közelében.
Sündisznó
A sündisznót bájos megjelenése miatt sokan inkább csalogatják a kertbe, mintsem elűzik!
Olvasson a témában többet ide kattintva!
A sünök költői túlzással már-már domesztikált vadak, előszeretettel bukkannak fel a kiskertekben, hisz az nekik sokszor terített asztal, mert a fő táplálékaik (csiga, földigiliszta, rovarok, kisebb gyíkok, madártojás) megtalálhatóak itt, és általában rejtekhelyre is lelnek, például a komposzt alatt, elhanyagoltabb kertrészek sűrűjében, vagy a garázs, fészer védett zugaiban.
A sün udvarias vendég, nappal nem igazán bukkan elő, éjszaka aktív, de jelentősebb zajt nem csap, akár hetekig észre sem vesszük.
A városi sünök szívesen keresik fel a kint tartott macskák és kutyák etetőtálait.
Ősszel nyugovóra térnek, a tartós hidegek beálltakor védett helyre vonulnak, testhőmérsékletük lecsökken, és tavaszig álomba merülnek. A sün tehát békés és hasznos állatka, ha segíteni akarunk nekik, akkor most - mivel az enyhe október miatt valószínűleg még ébren vannak - felhizlalhatjuk őket, fűszerezetlen főtt hús, főtt tojás, vagy aszpikos macskaeledel kihelyezésével, minél tápláltabban térnek álomba, annál több az esélye a túlélésüknek. Itatásra ne tejet, hanem vizet használjunk, és a gyümölcsöt se erőltessük.
Időszakos téli felmelegedésnél előfordulhat, hogy a sün felébred (ha pár napig 15 Celsius fölé emelkedik a hőmérséklet), ilyenkor kábán kóvályognak, akár nappal is, ekkor megint csak élelmezéssel segíthetjük őket.
Ha sünbarát kertet szeretnénk, érdemes komposztáló közelébe helyezni a sünlakot vagy ott közlekedési utat hagyni az állatnak.
A sün bármilyen kedves, alkalomadtán megérinthető, megsimogatható állat, vírusvektorként veszélyt jelenthet, kullancsot és bolhákat terjeszthet, ráadásul haraphat is, ezért ne fogdossuk, és gyerekeknek se engedjük, hogy a kezükbe vegyék!
Róka
A rókák kiválóan alkalmazkodnak a megváltozott körülményekhez, így ha életterük csökken, vagy az éhség hajtja őket, nem haboznak lakott területen portyázni. A sünökkel ellentétben ők már képesek komolyabb károkat okozni, természetvédelmi és vadgazdálkodási területeken a védett fajokat sem vetik meg, a kertekben pedig a baromfiólakat látogathatják (elsősorban a kölykes anyaállatok), és madártojás, rovarok, vagy gyümölcs után kutakodnak, de ha úgy hozza a helyzet, a kukákat is átnézik ehető dolgokat keresve.
A mesékből ismert ravasz róka a valóságban is egy leleményes állat.
Ahol nincs baromfi a birtokon, ott a róka kárt ugyan nem okozhat, azonban a vörösbundás figurával a legnagyobb probléma közegészségügyi jellegű. Az elmúlt másfél évtizedben megnövekedett számú rókapopuláció körében előfordulhat a veszettség, a fertőzött róka pedig simulékonynak és barátságosnak mutatkozhat, ezért az embert egészen közel engedheti magához. Bár a kihelyezett oltóanyagos csalétkekkel eredményesen lehet felvenni a harcot a betegség terjedése ellene, mégis minden évben jelentenek veszett állatot.
Az emberekhez szokott rókák gyakran barátságosan viselkednek! (fotó forrása: ITT)
A veszettséget jól jelzi, ha az állat láthatóan cél nélkül lődörög, nekimegy tárgyaknak, és nyáladzik. Sose közelítsünk tehát gyanúsan viselkedő róka felé! Megjegyzendő, hogy a rutinos városjáró rókák veszettség nélkül is barátságosak lehetnek, egy ismerősömnél, aki Budapest külső kerületében lakik, októberben egy kölyökróka a nyitott ajtón át egészen az előszobáig bemerészkedett (sajnos mielőtt a fotógép előkerült volna, már távozott is).
A rókák megjelenésük ellenére vadállatok, melyek jól alkalmazkodnak a városi környezethez!
A veszettség - fontos tudnia, hogy a rókák veszettséget terjeszthetnek. Különösen intő jel lehet, ha "túl barátságos" az állat. A betegség jellegéből adódóan az ösztönös félelmük megszűnik. Ekkor a kisebb gyerekek könnyen láthatnak bennük egy aranyos kutyát, azonban Ön legyen résen, ne engedje gyermekét vadállat közelébe.
Ha egy róka gyanúsan barátságos, joggal gondolhatunk arra, hogy beteg!
Ha nem akarunk rókajárást a kertben, akkor jól zárjuk le a szemetest, ne hagyjunk kint éjszakára kutya és macskaeledelt, és erősítsük meg a kerítés gyenge pontjait. A róka könnyen elijeszthető pár kiáltással vagy egy tárgy felé dobásával. Ahol nagyobb testű kutya lakik a kertben, ott a rókaveszély minimális.
Vaddisznó
A vaddisznót igazán kevesen sorolják a lakott területen felbukkanó vadak közé, azonban minden évben történnek bizarr találkozások, akár városok belső részein is, de a külterületi részeken szinte biztosak lehetünk benne, hogy állandó látogató. A vaddisznó igazi mindenevő, a gyümölcstől a rágcsálókon keresztül a döghúsig mindent elfogyaszt, és alkalomadtán a városokba, vagy a külvárosi, erdő közeli területekre is bemerészkedik. A kertben a túrásával okozhat kellemetlenséget, ugyanis rovarlárvák, vagy gumók után kutatva orrukkal ásnak.
A vaddisznó természetes élőhelyén inkább kerüli az embert.
Mégsem jellemző, hogy a kiskertekben dúlnának, inkább puszta megjelenésük lehet riasztó, hiszen a kifejlett egyedek súlya a 140-180 kg-ot is elérheti, és bár az embertől alapvetően félnek, előfordulhat, hogy támadnak, ekkor pedig súlyos sérülést is okozhatnak.
A vaddisznó állományt hazánkban a sertéspestis meggyérítette, mégis találkozhatunk városi példányokkal!
A sarokba szorított, vagy kicsinyeit óvó vaddisznó emberre is támadhat, de például a territóriumát védő kutyának is nekimehet. A vaddisznót ne közelítsük meg, főleg, ha kicsinyei is vannak. Pár kiáltással általában elriasztható, de a legjobb védekezés a félrehúzódás és óvatos hátrálás. Ez a tavaszi erdei séták során is alkalmazható módszer.
Nyest
A nyest cukiságfaktora a sünével vetekszik, a vadászgörényre hasonlító állat nem félelmetes jelenség, viszont távolságtartó és ha sarokba szorítják, akkor agresszívé is válhat. Ha távolról szemléljük egy egyértelműen izgága és kíváncsi állatot látunk, ezért előfordulhat, ha megjelenik a portán, hogy bizony a terhünkre lesz.
A nyest előszeretettel lopakodik, sőt költözik be a lakott övezetekbe, elsősorban a magaslati helyeket, háztetőket, padlásokat használva búvóhelynek.
Bájos megjelenése ellenére egy a nyest egy ügyes ragadozó! (Fotó forrása: ITT)
A nyestek rendszerint hangosak, sokat játszanak, kergetőznek, izegenek-mozognak a padláson (garázsban, fészerben esetleg), éjjeli portyáikon pedig akár az autók motorterébe is bemennek, és a vezetékeket is megrágcsálják. További gond velük kapcsolatban, hogy a tetők szigetelését károsíthatják, mikor járatokat fúrnak bele, vagy oda készítik fészkeiket. A nyest nagyon óvatos és gyors állat, szemtől-szemben ritkán találkozni vele, inkább csak az ürülékük és az általuk csapott zaj jelzi őket.
A nyest útját a motortérben található szőrcsomók és megrágott vezetéket is jelezhetik!
A nyest nem támad, nem harap csak ha sarokba szorítják. A legtöbb háziállat is biztonságban van mellette, de a kisebb termetű állatok, esetleg tyúkok kárát láthatják a megjelenésének. Ha nem tartunk állatot, akkor zavaróak lehetnek futkározásukkal, és kárt tehetnek a rágcsálásukkal
A nyestlakta padlásra kutyák holmijait, fekvőrongyait szokás felvinni, az ebek szaga elriasztja őket. Ha nincs kutyánk, akkor mozgásérzékelős lámpával is elrettenthetjük a jószágot a padlásról, de vannak igen ragaszkodó egyedek is.
A patkány
Sokan undorodnak ettől a szőrös kis állattól, pedig okos, kíváncsi, és barátságos természetű. Természetesen ettől még nem fogja megszeretni, aki eddig nem tette, de jó tudni, hogy közvetlen veszélyt nem jelent az emberre. A házipatkány (Rattus rattus) sok helyen megtalálható, de ahol a vándorpatkány (Rattus norvegicus) populáció található, ott kisebb egyedszámban van jelen a faj.
A patkány a kertben vonuló ösvényeivel okozhat bosszúságot, a rendszeresen használt közlekedőfolyosóján folyamatosan vizel (jelöl), így a gyepet csíkokban kipusztíthatja. Ezt a szokását a padláson, kamrában is megtartja, ráadásul előszeretettel dézsmálja a kamrákat, spájzokat, pincéket, ahol növényi terményeket, magvakat és egyéb élelmet keres.
A házakba, kertekbe föld alatti vájatokon, csatornákon jut be elsősorban, de ha a szomszéd kertje elhanyagolt, burjánzó, akkor is számíthatunk az átlátogatásra. Tudni kell, hogy a patkányok 20-50 fős kolóniákban élnek, ahol egy felbukkan, ott jó eséllyel több is lesz.
A házipatkány bundája sötét színű, míg a vándorpatkánynak jóval világosabb a bundája.
Bár a patkány alapvetően nem veszélyes, a rajtuk élősködő bolhák miatt betegségeket hurcolhatnak be, és rágcsálásukkal, dézsmálásukkal okozhatnak kellemetlenséget, ráadásul, ha kutyáink vannak azokon kisebb-nagyobb sérüléseket is okozhatnak, ha az állat megtámadja őket.
A városi patkányok leleményesek és gyorsan alkalmazkodnak a változó körülményekhez!
A bejutás megnehezítése nem mindig segít, találékony, ügyes állatok. Patkányméreg és csapda kihelyezésével irthatóak, de ezen eszközöknél mindig vigyázni kell arra, hogy a saját, vagy szomszédbeli háziállatokra ne jelentsenek veszélyt. Léteznek ultrahangos riasztókészülékek is, de egy termetesebb, tettrekész macska, vagy jó ösztönű kutya is megoldást jelenthet. A mérgek alkalmazása nem javasolt, hiszen azzal a környékbeli állatokra is veszélyes lehet.
Macskabagoly
Utolsóként a macskabagoly kerül sorra, mely akkor jelenik meg, ha bőséges táplálékot - kistestű rágcsálót, egeret, cickányt, valamint madárfiókát - talál a közelben. Éjjel aktív, ügyesen vadászik, eredményes portyázásait pedig a fák alá szórt bagolyköpet jelzi. Akinél tanyát ver, számíthat rá, hogy pihenő helye alatt babolyköpetből álló halmot talál. Ez néhány hét alatt kiszárad és teljesen szagtalan, az elfogyasztott rágcsálók csontjait és szőrét tartalmazza.
Nem csak az éjszakai lakmározás gyomorforgató maradéka írható a számlájára, nem véletlenül hívják vidéken csikorgó bagolynak is, hangosan lármázik a kertben, van, hogy aludni sem lehet tőle. Mindemellett azért is kártékony néha, mert nyilvánvalóan nem válogat, és védett madárfajokat is pusztít, ezért madárvédelmi telepek közelében nem szívesen látott vendég.
Az emberre ezeken kívül ártalmatlan. Nem veszélyes állat, a rágcsáló kártevőket kordában tartja, hangja azonban zavarhatja az alvást.
A fiatal bagolyfiókák (más fajoknál is) sokszor a talajszinten várják a szülők visszatértét, ne zavarjuk őket, ne nyúljunk hozzájuk!
A városi, tehát urbanizációs környezetben leggyakrabban látott állatokat gyűjtöttem össze ebben a cikkemben, azonban a város egy új élőhely, ahol számtalan állat képviselteti magát kicsitől a nagyig, így rovaroktól egészen az énekes madarakig, emlősökig még hosszan lehetne folytatni a sort.
Amennyiben Önt is meggyőzték a fent felsorolt tények, kérem, nyomjon egy Tetszik-et és ossza meg ismerőseivel, barátaival!
Ha más kertészeti témában is szívesen olvasna, további bejegyzéseimet itt találja!
