Sokszor előfordul a kiskertekben, hogy a kora tavaszi zöldségek (retek, saláták, újhagyma) májusi betakarítása után felszabadulnak helyek, melyek ’kínálják magukat’ a következő növénycsoportok számára. Mit is ültessünk (mit ültethetünk) ilyenkor? Mik azok a növények, melyek a Medárd utáni nyár elei forróságot elviselik, sőt még ilyenkor is képesek begyökeresedni? Hogyan segíthetünk növényeinknek az ültetés utáni időszakban? Ezen kérdésekre igyekszem válaszolni a következőkben.
Ha elfogyott a zöldhagyma, akkor ez az ágyás is kiürül…
Zöldségfajok
Paradicsom
Jellegzetes főnövény, melyet egyébként is a fagyok után szabad csak kiültetni. Ha kicsit megcsúszunk vele és esetleg csak június közepén, vagy végén kerül telepítésre, az sem probléma. Ha a piacon már csak nagyméretű, megnyúlt hajtással rendelkező palántát tudunk venni, azt is bátran elhozhatjuk, a paradicsomot ugyanis akár egészen mélyen is el lehet ültetni oly módon, hogy a hajtásának alsó 10-20 cm-es része is a talajba kerüljön. Ha így teszünk, előtte a földbe kerülő részekről a leveleket törjük le.
Ezzel a mély telepítéssel még jót is teszünk a növénynek, hiszen a paradicsom az ízeknél (nóduszoknál) is képes járulékos gyökérképződésre, így a mélyen telepített egyed nagyobb gyökérzettel fog rendelkezni és jobban ellenáll az aszályos nyári időjárásnak (illetve később kell majd mellé a karót helyezni). Bár ha igazán jót alakunk a növényünknek, akkor már ültetéskor mellé szúrhatjuk a támasztékul szolgáló lécet, hogy később véletlenül se sértsük meg a gyökérzetet…
A paradicsom karóját célszerű a telepítéskor leszúrni
Paprika
Szintén egy melegigényes, tavasz végén-nyár elején ültethető zöldségfaj. Ennél a növénynél törekedjünk a kompakt, zömök felépítésű és ne a megnyúlt palánták vásárlására.
Paprikából ehhez hasonló, tömött, sűrűn elágazó palántát válasszunk
Illetve – ha lehetőségünk adódik rá – érdemes a vásárláskor a gyökérzetet ellenőrizni: a cserép alját megvizsgálva, ha már elkezdtek kibújni az egészséges, fehér hajszálgyökerek, akkor a növény biztosan átszőtte a rendelkezésre álló közeget.
Ellenkező esetben lehet gyanakodni arra, hogy a palánta még nem kellően gyökeresedett be. Ez különösen a június-júliusi ültetéseknél igen komoly probléma, ugyanis ilyenkor a hőségben fokozott a párologtatás.
Ha ehhez nem társul kellő méretű vízfelvevő felület, akkor a növény szomjan hal, akárhogyan is öntözzük. Valamint a magas talajhőmérséklet esetén lassabb a gyökérfejlődés üteme is (ilyenkor inkább a hajtásnövekedés, virágzás, termésfejlődés dominál). Ezért létfontosságú, hogy a nyári telepítésre szánt palánták kellő gyökérzettel rendelkezzenek!
A kiskerti paprikatermesztéssel kapcsolatos trükköt mutatok az alábbi videóban, mellyel az öntözővíz hasznosulását tudja növelni:
Gyógy- és fűszernövények
Bátran telepíthetünk ilyenkor az üres ágyásokba cserepes mentát, metélőhagymát, kakukkfűvet, zsályát, rozmaringot, bazsalikomot, majorannát, vagy citromfűvet. A gyógynövények közül még nincs késő a levendula vagy a körömvirág ültetésére sem.
A fűszerkertekről további részleteket itt találhat!
A kertészetem fűszernövényeiről az alábbi videóban is tájékozódhat:
A menta akár nyáron is telepíthető, de a vízigényét folyamatosan biztosítani kell!
Egy általános megállapítást ugyanakkor szeretnék kihangsúlyozni. A nyári ültetéskor nagyon komoly stresszhatásokat szenvednek a növények. Ez jelenti természetesen a hőmérsékletet és a szárazságot, de van még egy károsító tényező: ez pedig az UV sugárzás. Ez utóbbira fel kell készíteni a fiatal palántákat, a szakmai nyelvben ezt edzésnek hívjuk.
Ha ugyanis az üvegházból vagy fóliasátorból közvetlenül kerülnek ki a növények a tűző napra, akkor nagyon komoly égési sérülések keletkezhetnek a lombozatukon, melyet lombhullás követ. Ezt követően a növény legyengül, extrém esetben pedig elpusztulhat. Ezért váráskor mindenképpen kérdezzünk rá a termesztőnél/eladónál hogy edzettek-e a palánták. Ha nem, akkor ezt mi is megtehetjük: a lényeg itt is a fokozatosság.
Először célszerű félárnyékos helyre tenni a megvásárolt példányokat, majd néhány nap múlva – következő lépésként – ki lehet őket tenni a közvetlen napsugárzásnak néhány órán keresztül (lehetőleg a reggeli időszakban).
A szűrt fény jó kiinduló lépcsőfokot biztosít a palánták UV sugárzáshoz szoktatása során
Az időtartamot fokozatosan növelve 1-2 hét alatt teljesen adaptálódnak a palánták az extrém erős UV sugárzáshoz. Ezután már bátran kiültethetők. Az edzési folyamatot megspórolhatjuk, ha olyan növényt választunk amely szürkés-kékes levélszínű és/vagy viaszos/szőrős felülettel rendelkezik, hiszen ezen tulajdonságok szintén a nyári ’leégés’ elleni védelmet hivatottak biztosítani (pl. levendula, zsálya, rozmaring).
Az orvosi zsálya felhasználási lehetőségeiről itt olvashat bővebben!
Zsálya fajták a kertészetemben is elérhetők. Tekintse meg őket itt!
A levendula azon növények közé tartozik, melyet közvetlenül az üvegházból is kiültethetünk a tűző napra
A levendula gondozásáról az alábbi rádióinterjúban is beszélek:
Dísznövények
Ha június elejéig kikerülnek a talajból az előveteményként betakarított zöldségfajták, akkor még vethető akár helybe is körömvirág, paprikavirág, bársonyvirág, sarkantyúka vagy rezeda is. Ezután viszont már csak palántás növények telepítése javasolt (a magvetés talaját a melegben szinte lehetetlen folyamatosan nedvesen tartani).
A virágágyások kialakítására itt talál tippeket!
A körömvirág jelentőségéről az alábbi videóban beszélek:
A nyár színeiben pompázó paprikavirágot még június végéig helybe is vethetjük
A gyökeresedés serkentésére alkalmazhatunk magas foszfor tartalmú granulált műtrágyát az ültetőgödörbe, vagy kaphatók remek vízben oldható szerek, melyek szintén segítik a kiültetett palánták mielőbbi gyökeresedését.
A bársonyvirág, a sarkantyúka vagy a körömvirág pedig remekül védi a szomszédjában lévő zöldségnövényeket, így ezek alkalmazásával jól működő növénytársításokat tudunk kialakítani, melyek nemcsak dekoratívak, hanem segítik a növényvédelmet is.
A sarkantyúka elriasztja a babról és a paradicsomról a levéltetveket
A sarkantyúkát és a bársonyvirágot ebben a bejegyzésben is megtalálja!
Jól alkalmazhatók a verbéna, a mézvirág vagy az oroszlánszáj is. A dísznövényekkel tarkított zöldséges ágyásoknak még egy fontos tulajdonsága van: többségük nagyon jól funkcionál a beporzók csalogatásában is a folyamatosan nyíló, látványos, illatos és nektárt tartalmazó virágai miatt. De nemcsak a méhfélék, hanem a pillangók is előszeretettel látogatják ezeket az egynyáriakat.
A mézvirág fontos rovarvonzó tulajdonságú is
A rovarvonzó növények rövidített listáját megtalálja a blogomon! Kattintson erre a linkre!
Az ültetést követően célszerű valamilyen talajtakarást alkalmazni, hogy a talaj felmelegedését minél jobban elkerüljük. És – bár utoljára hagytam, de ez a legfontosabb – az ÖNTÖZÉS! Bármilyen telepítés után egy alapos beáztatást (’beiszapolást’) kell végezni, melynek során minimum az elültetett növény gyökérmélységében át kell nedvesíteni a talajt.
Ehhez érdemes egy ’ökölszámot’ megjegyezni: ha 1 m2-es felületre egyenletesen kiöntözünk 1 liter vizet, az nagyjából 1 mm mélységben nedvesíti át a talajt. Persze a dolog sok mindentől függ, de ezzel a durva becsléssel nagyon nem fogunk mellé.
A talajtakarásról az alábbi cikkemben is ejtek néhány szót!
Illetve egy videóban is bemutatom ennek a módszernek a jelentőségét:
Minden ültetés végén elengedhetetlen az alapos beiszapoló öntözés!
A másik ’íratlan szabály’ az öntözés mennyiségére és gyakoriságára vonatkozik. A mindennapi felületes öntözést célszerű elkerülni, helyette ritkábban, de nagyobb vízadagokkal kell a talajból hiányzó nedvességet pótolni.
Ez például az egynyáriaknál azt jelenti számokban, hogy 3-4 naponta célszerű 20 mm vizet kijuttatni. Ha ennél gyakrabban és kisebb mennyiséget öntözünk, akkor a növények gyökérzete nem fejlődik kellő mértékben, illetve a mélyebb talajrétegekbe nem húzódik le.
Így ha 1-2 nap kimarad a kánikulában, akkor akár visszafordíthatatlan kiszáradás is lehetséges. Időpontját tekintve pedig a kora hajnali, vagy a késő délutáni-esti öntözést kell alkalmazni: a legnagyobb melegben történő vízkijuttatás hatására ugyanis szabályosan ’megfőnek’ a növények. És ha már öntözés: fontos, hogy mindig hasonló vízigényű növények kerüljenek össze.
A verbéna egy jó szárazságtűrésű növény
A helyes öntözési stratégiát az alábbi videóban mutatom be:
Ha ezeket a jótanácsokat betartjuk, akkor nemcsak a növényeink nyári fejlődését tudjuk gyorsítani, hanem a saját dolgunkat is megkönnyítjük és öröm lesz a nyári kertészkedés is.
Tekintse meg kertészetem évelő dísznövényeit!
Ha érdeklik más kertészeti témák, további bejegyzéseimet itt találja!
Amennyiben Önt is meggyőzték a fent felsorolt tények, kérem, nyomjon egy Tetszik-et és ossza meg ismerőseivel, barátaival!
