Vaccinium corymbosum 'Bluecrop' - Magasbokrú áfonya (cserjés vagy fürtös áfonya)

Származás: a magasbokrú - cserjés vagy fürtös - áfonya Észak-Amerika keleti részén erdős vagy nyílt, nyirkos, nedves, savas talajú területeken őshonos cserje.

A ’Bluecrop’ fajtát az USA-ban 1924-ben Frederick V. Coville, O. M. Freeman, J. Darrow, valamint J. Clark állította elő két hibrid, a GM-37 (Jersey x Pioneer) és a CU-5 (Stanley x June) keresztezésével. A magoncszelekciót 1941-ben Beltsvilleben végezték.

Az egyik legelterjedtebb és legkedveltebb fajta.

Hajtásrendszer: kb. 1,5-1,8 m magas, közepesen erős növekedésű, tőből többszörösen elágazó, kezdetben felfelé törő, később terebélyes habitusú. Vékony vázágai miatt bokra gyakorta elterül a termések súlya alatt. Lombozatát sötétzöld, 3-8 cm hosszú, tojásdad-lándzsás, szórt állású, ép szélű, ősszel vörösre színeződő levelek alkotják. Virága 1 cm-es, bögre alakú, forrt szirmú, fehér, kétivarú, május elején nyílik. A bogyók a vesszők rövid ízközű végén, a 4-5 elágazásra tagozódó fürtképződményen fejlődnek.

Mérete miatt kiválóan alkalmas kisebb kertben vagy konténerben történő termesztésre.

Termőképesség: korán termőre fordul, rendszeresen és bőven terem. A hozam bokronként kb. 2,12-4,9 kg. Öntermékeny, de másik fajta/fajták telepítésével a termésbiztonság és hozam növelhető.

Gyümölcs: több menetben szedhető, az első bogyók július közepén, az utolsók augusztus végén érnek, az érési csúcs augusztus 2. hetére esik. Fürtje nagy, közepesen laza, bogyója kerekded, enyhén lapított, középnagy vagy nagy (kb. 2 cm átmérőjű, 1,6-2,1 g), hamvas kékesfekete, kellemesen fanyar, édeskés, jó ízű, finom zamatú, aromás. Könnyen szedhető, túléretten sem pereg, nem reped.

Friss fogyasztásra, konyhai feldolgozásra (befőtt, lekvár, szörp, zselé, sütemények), fagyasztásra egyaránt alkalmas. Jól szállítható és tárolható.

Talajigény: jó víz- és levegőgazdálkodású, tápanyagban gazdag, üde, tőzeges, savanyú kémhatású talajt kedvel.

Fény- és hőigény: közepes, napos vagy félárnyékos helyre ültessük, a tűző naptól óvjuk.

Vízigény: közepes, mivel sekélyen gyökerezik és a kissé párás környezetet kedveli, talaját ne hagyjuk kiszáradni. A gyümölcsérés időszakában kiemelten fontos a rendszeres - lehetőleg eső- vagy lágy vízzel történő - öntözés, de a pangó víztől óvjuk.

Gondozás: miután savanyú talajon fejlődik csak megfelelően, béleljük ki az ültetőgödröt geotextíliával, majd helyezzünk bele tőzeges, érett marhatrágyás földkeveréket, ezzel biztosítva a megfelelő kémhatást és szerkezetet. Idővel a csapadék és a környező eredeti talajtípus miatt a földkeverék pótolása vagy talajsavanyító tápoldat használata szükséges.

A másik megoldás, ha az előbbi földkeverékkel konténerben, dézsában neveljük.

Gyökérrendszere finom, sűrű oldalelágazású, sekélyen elhelyezkedő, de a tövek mulcsolásával - amihez használhatunk fenyőkérget, szalmát, szénát, faforgácsot, lekaszált zöldtrágyát stb. - segíthetjük a talaj nedvességtartalmának megőrzését, ezáltal megakadályozva a levélvesztést.

Metszése - február végén, március elején a fagyok elmúltával - az elöregedett, elfagyott, egymáson túlzottan átnyúló vagy gyenge hajtások eltávolításából áll. A tőhajtásokból 5-6-ot hagyjunk meg a legerősebbek közül.

Ültetési idő: a szabadgyökerű növény március-áprilisban, valamint október-novemberben, a konténeres márciustól novemberig, ill. ha nem fagyott a talaj, akár télen is ültethető.

Fontos tudni!

Kifejlett magasság: 1,5-1,8 m
Sor- és tőtávolság: 2×1,2 m
Termésérés: július – augusztus
Fény- és hőigény: közepes
Vízigény: közepes

Termés felhasználhatósága: friss fogyasztás, konyhai feldolgozás, mélyhűtés

Védett tartalom