Vaccinium corymbosum 'Nelson' – Magasbokrú áfonya (cserjés vagy fürtös áfonya)

Származás: a magasbokrú - cserjés vagy fürtös - áfonya Észak-Amerika keleti részén erdős vagy nyílt, nyirkos, nedves, savas talajú területeken őshonos cserje.

A ’Nelson’ fajtát New Jerseyben (USA) nemesítették a ’Bluecrop’ és a ’G-107’ (’F-72’ x ’Berkeley’) fajták keresztezésével. 1988-ban került bevezetésre.

Hajtásrendszer: kb. 1,2-1,5 m magas, erős növekedésű, kompakt, tőből többszörösen elágazó, felfelé törő, szétterülő habitusú. Dús lombozatát sötétzöld, 3-8 cm hosszú, tojásdad-lándzsás, szórt állású, ép szélű, ősszel vörösre színeződő levelek alkotják. Virága 1 cm-es, bögre alakú, forrt szirmú, fehér, kétivarú, május elején nyílik. A bogyók a vesszők rövid ízközű végén, a 4-5 elágazásra tagozódó fürtképződményen fejlődnek. 

Mérete miatt kiválóan alkalmas kisebb kertben vagy konténerben történő nevelésre.

Termőképesség: korán termőre fordul, rendszeresen és igen bőven terem. Öntermékeny, de másik fajta/fajták telepítésével a termésbiztonság és hozam növelhető. Kifejlett bokron a várható hozam kb. 4-6 kg.

Gyümölcs: augusztus közepén, végén érik, fürtje nagy, eléggé tömött. Bogyója kerekded, enyhén lapított, közepes és nagy méretű (kb. 1,6-2,1 g), hamvas kékesfekete, kemény, lédús, kellemesen édes-savanykás, ízletes, fűszeresen aromás, illatos. Az érett termés sokáig maradhat a bokron minőségromlás nélkül.

Friss fogyasztásra, konyhai feldolgozásra (befőtt, lekvár, szörp, zselé, sütemények), fagyasztásra egyaránt alkalmas. Jól szállítható és tárolható.

Talajigény: jó víz- és levegőgazdálkodású, tápanyagban gazdag, üde, tőzeges, savanyú kémhatású talajt kedvel.

Fény- és hőigény: közepes, napos vagy félárnyékos helyre ültessük, a tűző naptól óvjuk.

Vízigény: közepes, mivel sekélyen gyökerezik és a kissé párás környezetet kedveli, talaját ne hagyjuk kiszáradni. A gyümölcsérés időszakában kiemelten fontos a rendszeres - lehetőleg eső- vagy lágy vízzel történő - öntözés, de a pangó víztől óvjuk.

Gondozás: miután savanyú talajon fejlődik csak megfelelően, béleljük ki az ültetőgödröt geotextíliával, majd helyezzünk bele tőzeges, érett marhatrágyás földkeveréket, ezzel biztosítva a megfelelő kémhatást és szerkezetet. Idővel a csapadék és a környező eredeti talajtípus miatt a földkeverék pótolása vagy talajsavanyító tápoldat használata szükséges.

A másik megoldás, ha az előbbi földkeverékkel konténerben, dézsában neveljük.

Gyökérrendszere finom, sűrű oldalelágazású, sekélyen elhelyezkedő, de a tövek mulcsolásával - amihez használhatunk fenyőkérget, szalmát, szénát, faforgácsot, lekaszált zöldtrágyát stb. - segíthetjük a talaj nedvességtartalmának megőrzését, ezáltal megakadályozva a levélvesztést.

Metszése - február végén, március elején a fagyok elmúltával - az elöregedett, elfagyott, egymáson túlzottan átnyúló vagy gyenge hajtások eltávolításából áll. A tőhajtásokból 5-6-ot hagyjunk meg a legerősebbek közül.

Ültetési idő: a szabadgyökerű növény március-áprilisban, valamint október-novemberben, a konténeres márciustól novemberig, ill. ha nem fagyott a talaj, akár télen is ültethető.

Fontos tudni!

Kifejlett magasság: 1,2-1,5 m
Sor- és tőtávolság: 2×1,2 m
Termésérés: augusztus közepe - vége
Fény- és hőigény: közepes
Vízigény: közepes

Termés felhasználhatósága: friss fogyasztás, konyhai feldolgozás, mélyhűtés

Védett tartalom