Miután megrendeltük és elültettük a Stanley szabadgyökerű szilva csemeténket, a következő feladat a szilvafa ültetés utáni metszése.
- A metszés folyamata a következő: kiválasztunk három – négy egyenlő távolságra lévő, egyforma magasról eredő ágat, majd ezeket nagyjából a kétharmaduknál elmetsszük, úgy hogy az utolsó rügy az ág külső felén helyezkedjen el.
Mivel szilvafákra jellemző, hogy keskeny koronát nevelnek, érdemes ezt ellensúlyoznunk a külső rügyre való metszéssel. A vázágaknak a legjobb, ha a függőlegessel 45° -os szöget zárnak be. A kisebb termőnyársakat, ne vágjuk vissza.
A korona alakító metszésnek jelentős szerepe van.
- A vázágakat vissza metszését az ágakat a teljes hosszuk felénél, egy külső állású rügynél kell megejteni.
- A kisebb termőnyársakat nem kell kimetszeni, de a hosszú, friss hajtásokat nyugodtan válogassuk ki.
- Ahhoz, hogy el tudjuk kerülni a korona belső ágainak felkopaszodását, az ezeken található hosszú hajtások közül a jó állásúakat hagyjuk meg és vágjuk vissza úgy 10 cm-esre.
Ha betartjuk az előbbi műveleteket a következő években egy szép koronaformát adhatunk a szilvafánknak. A kialakítás után következő fenntartó metszés, gyakorlatilag az elhalt, egymást keresztező vagy épp a korona belseje felé növő ágak eltávolítását rejti magában. Amennyiben a vázág, hosszúra nyúlik, vagy elöregedik, ifjító metszésre lesz szükség. Ennek során a vázágat egy alsórügyes elágazásnál vissza metsszük.
