A közönséges dió latin neve tükörfordításban királyi diót jelent. A 15-25 méter magasra megnövő lombhullató fa akár 150 évig is élhet, generációkat megajándékozva magas tápanyagtartalmú gyümölcsével. A csonthéjas gyümölcs gazdag A-, E- és B-vitaminban, növényi rostokban valamint olyan ásványi anyagokban, mint magnézium, kálium, fluor, mangán, réz, szelén. Az egészségre gyakorolt pozitív hatásai mellett díszítőértéke is kimagasló, széles lombkoronájával a nagyobb kertek szoliternövénye lehet. Annak érdekében, hogy diófánk hosszú éveken keresztül kertünk királya lehessen, gondot kell fordítanunk a védelmére is.
Néhány évtizeddel korábban még kevés szó esett a diót érintő növényvédelmi kérdésekről. Azt meg kell hagyni, hogy a diót károsító több mint 50 kórokozó, kártevő és élettani tényező közül mindössze néhány okoz rendszeresen nagymértékű kárt. Megfelelő telepítéssel és gondozással még ez a néhány tényező károsítása is minimalizálható.
A sikeres növényvédelem kulcsa a megelőzés. Egy jó kondíciójú növényt ritkábban támadnak meg kórokozók valamint egy jó általános állapotú növény nagyobb eséllyel regenerálódik egy esetleges károsítás után. Ennek értelmében a növényvédelmi feladatok már a területnek megfelelő fajtaválasztással kezdődnek. Ha a növény jól érzi magát a számára kijelölt helyen, ellenállóbbá válik nemcsak a káros élettani tényezőkkel, de a károsítókkal szemben is. Tehát mindig a területi adottságoknak megfelelő fajtát válasszon.
A dió környezeti igényei, melyekre figyelnie kell
Hazánk hőmérsékleti szempontból a dió termeszthetőségének északi határához közel fekszik. A korai fajták különösen kitettek a fagyveszélynek. Telepítés során kerülni kell a fagyzugos területeket, ahol a környező magasabb területekről a hideg levegő rendszeresen összegyűlve megül. Az ország északi területeire érdemes a fagyot jól toleráló fajtát választani.
A diót folyókísérő növénynek is nevezik természetes közegében, ez a megnevezés is utal magas vízigényére. Éves vízszükséglete 800-1000 mm között mozog, amennyiben a terület természetes vízellátottsága ez alatt marad, a hiányzó mennyiséget érdemes öntözéssel pótolni.
Öntözésre főleg a szárazabb alföldi területeken lehet szükség különösen a májustól- augusztusig tartó nyári időszakban. Fajtától függően július-augusztus között fejlődik ki a magbél, így a jobb termés érdekében ezekben a hónapokban különösen fontos a megfelelő vízellátás.
Talajigény szempontjából is hálás növény a dió, a jó vízellátottságú, humuszban gazdag, enyhén lúgos vagy enyhén savas kémhatású talajon egyaránt jól megél. A száraz, köves, agyagos talajokon viszont nem lesz jövedelmező a diótermelés.
A rendkívül kiterjedt és erős gyökérzete miatt a dió telepítésekor más fáktól minimum 10 méteres távolságot, míg a háztól és egyéb tereptárgyaktól a szokottnál nagyobb távolságot érdemes tartani.
A diófa kártevői elleni védekezésről, a konkrét lépésekről ebben a cikkemben olvashat.
Nem mindegy milyen fajtát választ kertjébe
A területnek megfelelő fajtaválasztás után a következő növényvédelmi feladat az egészséges, kórokozóktól és kártevőktől mentes szaporítóanyag beszerzése. A megbízható helyről származó, egészséges szaporítóanyag használata később sok extra költségtől és munkától kímélhet meg bennünket, így érdemes a megfelelő összeget rááldozni.
Előzze meg a diófa megbetegedését pár egyszerű lépéssel
A dió metszésének helyes ideje szeptember környéke, tavasszal metszeni nem ajánlott. Ekkor ugyanis a magas gyökérnyomás miatt rothadás alakulhat ki.
A vegetációs idő végén fontos a hullott lomb összegyűjtése és eltávolítása, ezzel akadályozva a kórokozók, kártevők telelését.
Rügypattanás előtt a dió baktériumos és gombás betegsége ellen réz-szulfát, rézoxi-klorid vagy réz-hidroxid tartalmú szerekkel lemosásszerűen védekezhetünk.
A dió kártevői ellen nyugalmi állapotban általában nincs szükség védekezésre. Ritkán a kisebb jelentőségű eperpajzstetű ellen válik szükségessé védekezés, erre a célra vazelinolaj tartalmú szert használhatnak.
Hogy védekezhet a diófa kártevői ellen?
Előfordulhat, hogy a diófánkat a helyes gondozás ellenére is megtámadják károsítók, amelyek ellen adott esetben kémiai védekezés is szükségessé válhat.
Vírusfertőzés ellen az egészséges szaporítóanyaggal védekezhet, míg gombás és baktériumos betegségek ellen kémiai szerekkel is.
Szórványdiófák kártevők elleni kezelése nehézkes, külön dió védelmére engedélyezett rovarölő szer nincs, néhány kártevő nagymértékű felszaporodáskor eseti kezelésre kerül sor.
Mik a leggyakoribb diófa kártevők?
Csak a fás részen jelentkező tünetek
A dió fás részein leggyakrabban megjelenő, ám kisebb jelentőségű kártevő az eperfa pajzstetű, amely kókuszreszelékszerűen vonja be a dió törzsét és vázágait, szívogatásával a fa kondícióromlását okozva.
Ilyen nyomokat hagy az eper pajzstetű
A kókuszreszelék szerű nyomokból lehet következtetni, hogy milyen kártevővel van dolga
Csak levélen megjelenő tünetek
A dió nemezes gubacsatka és a dió szemölcsös gubacsatka a leveleken szívogatva okoz kidudorodásokat. Az általuk okozott kár inkább esztétikai mintsem gazdasági jelentőségű.
A dió nemezes gubacsatka tevékenysége nem szép, ám kevéssé káros
Ha ilyet talál a diófa levelén, akkor már tudni fogja ki a bűnös
Levélen és a burkon (epikarpiumon) megjelenő tünetek
A dió gnomóniás betegsége egy gomba által okozott betegség. A dió levelén, levélnyelén és burkán egyaránt 3-4 mm átmérőjű ovális foltok jelennek meg. A magbélen tünetek nem jelentkeznek.
Diófa gnomóniás betegsége, melyet gomba okoz
A gnomóniás betegség szerencsére a magbelet nem érinti
Levélen, burkon (epikarpiumon) és termésen megjelenő tünetek
A dió xantomonászos betegsége egy baktérium által okozott betegség, melynek következtében a levélen szegletes, erek mentén kialakuló sötét foltok jelennek meg. A hajtáson hosszú fekete csíkok jönnek létre, az epikarpium elfeketedik, a magbél összezsugorodik és elhal.
A xantomonászos betegségnek ilyen tünetei vannak a levélen
A magbelet is tönkreteszi a xantomonászos betegséget okozó baktérium
A burkon és a termésen megjelenő tünetek
Az almamoly fiatal lárvái berágnak a dió belsejébe és felélik a magbelet.
Akár a teljes termést tönkreteheti
A lárvák megeszik a dió belét
Csak a burkon megjelenő tünetek
A nyugati dióburok fúró légy 2012-óta van jelen hazánkban. Az Észak-Amerikából behurcolt kártevő lárvái a dió zöld burkát fogyasztják. A burok feketedik a termésre tapad, penészedik, így az eladhatatlanná válik. Emellett korai terméshullást is előidézhet.
A dióburok fúró légy is teljesen tönkreteheti a diófa termését
Nem szép látvány, mindenképp védekezni kell ellenük
Kémiai védekezési lehetőségek:
Aceptendo 200 SL, Coragen 20 SC, Full 5 CS, Mospilan 20 SG, Karate Zeon 050 CS rovarölő szerek. Astra Rézoxiklorid, Hydrostar, Folicur Solo, Meteor, Champion 2 FL vagy Copac Flow gombaölő szerek.
Remélem hasznos volt ez a kis áttekintés. Kérem ossza meg a cikket ismerőseivel, hogy időben tudjanak ők is védekezni a kártevők ellen.
További bejegyzéseimet a Blogomban olvashatja ide kattintva.
