Egy olyan témáról szeretnék megosztani néhány gondolatot, ami talán már kissé lerágott csont. Hiszen az vitán felül áll, hogy minden kertben szükség van valamekkora fűvel borított területre.
Most ennek a fontos kerti elemnek a jelentőségét, előnyeit-hátrányait járom körbe, egy kicsit másképp.
A szép kerti gyep igazi öröm. Gyakran a belső terek szőnyegével azonosítják. Nemcsak a kisgyerekekkel, vagy kutyákkal rendelkező kerttulajdonosok vágynak arra, hogy mezítláb sétálhassanak a frissen nyírt fűben, hanem mindenki. De az nagyon fontos, hogy a kertben más is legyen, ne csak pázsit.
Kicsit több kreativitást…
Elsőként egy kitekintést tennék: nézzük, hogy állnak ezzel a kérdéskörrel az európai népek? Nyugat-Európában, és különösen Nagy-Britanniában nagy kultúrája van ennek az zöldfelületi elemnek (angol pázsit).
Persze azt nem szabad elfelejteni, hogy itt az óceáni éghajlatnak köszönhetően akár öntözés nélkül is mindig üdezöld színben pompázik a fű. Ezzel ellentétben a mediterrán térségben (Olaszország, Spanyolország) már egészen más a helyzet.
Míg a brit szigeteken hatalmas egybefüggő réteket és legelőket látni, addig a Földközi-tengerhez közeledve tipikus ligetes parkokkal találkozik az arra járó. Az öntözést úgy próbálják kiváltani, hogy laza; ritkás koronájú fákat helyeznek el szétszórtan a területen, melyek áldásos hatásai (árnyékolás, páratartalom növelése) nemcsak az emberek, hanem az alattuk telepített gyep esetében is érvényesülnek.
Egy tipikus angol gyep: London – Hyde park
Ligetes gyepesítés mediterrán módra: Róma – Villa Borghese
És mi a helyzet nálunk? Magyarországon egy átlagos zöldfelületnek 60-70 %-át teszi ki a gyeppel borított felület. Ezt nagyjából 50 %-ra kellene csökkenteni. És hogy miért? Persze az egyik ok a klímaváltozás és az aszályos nyarak, de a dolog nem csak erről szól.
Éppen ezért, hogy a Kedves Olvasó is tisztán lásson, a következőkben felsorolom a gyep előnyeit és hátrányait.
1. A gyepet egyszerű fenntartani.
Ez bizony így igaz, gondoljon csak a fűnyírókra, damilos fűkaszákra, gyepszellőztetőkre, műtrágya-szórókra, permetezőgépekre, gyepszélvágókra, gyomkiszúró szerszámokra… Ez mind-mind olyan eszköz, melyek segítségével (és egy nagyadag szaktudással persze) akár a golfpálya-minőség is elérhető.
DE: a fenntartás csak akkor lehet egyszerű, ha a tervezés során odafigyelünk arra, hogy ne nehezítsük meg ezeknek az eszközöknek a munkáját. Például a gyep szélének kialakítása, a pázsit találkozási pontjai más élő vagy épített elemmel egy sarkalatos pontját jelentik a fenntartásnak és az átgondolt tervezés később sok bosszúságtól kímélheti meg a fenntartót.
Fontos, hogy a fűnyírás ’zökkenőmentes’ legyen
2. Azért gyepesítünk mert „kell”, mert „divatos”.
Mert szeretnénk lemásolni azt, amit egy szomszéd, vagy egy rokon kertjében láttunk. Vagy mert szeretnénk kipróbálni valami újat, például a manapság nagyon népszerű vadvirágos „rétet”. Sajnos ezek a vágyak csak ritkán válnak valóra és könnyen lelkesedésünk láthatja kárát.
A vadvirágos – biodiverz – gyepről pedig csak egy gondolat: az álmainkban létező mező – búzavirággal, pipaccsal és szarkalábbal – tényleg álomszerű, és hosszútávon nem fenntartható.
Ugyanis ez a három szántóföldi vadvirág egyéves növény, mely a gabonatáblák szélén érzi jól magát, ahol évente megtörténik a talaj forgatása. Egy évelő gyepállományban a tarackokkal terjedő egyszikű fűfajok szépen lassan kiszorítják őket.
Ha mindenképpen vadvirágokat szeretnénk látni a fű között, akkor évelő fajokat célszerű választani, például cickafark (Achillea), orbáncfű (Hypericum), peremizs (Inula), legyezőfű (Filipendula) vagy a habszegfüvek (Silene).
Ezek a nemzettségek egyébként a magyarországi gyepekben is képviseltetik magukat, tehát igazán természetes hatásúak.
Ez az idilli kép hosszútávon nem fenntartható
3. A gyepesítés azért jó, mert alacsony a fenntartási igénye.
„Csak néha lenyírom, ráindítom az öntözőrendszert és kész.” Nos. Ez attól függ, hogy mik az elvárásai a gyeppel szemben. Ha az még Önnek „belefér” hogy néha kicsit magasabb az állomány, itt-ott felüti a fejét egy-két gyermekláncfű (Taraxacum officinale), vagy néhol foltosodik, esetleg kiég a gyep, akkor a fenti állítás igaz.
Viszont, ha futballpálya minőségű, első osztályú pázsitot szeretne, akkor rossz hírem van: mert ebben az esetben a gyep akár napi szintű törődést is megkövetelhet a tulajdonosától.
Az angol pázsit (fent) és az ökologikus gyep. A hazánkban megvalósítható módszer valahol a kettő között van.
4. És van még egy dolog, ami a túlzottan nagyméretű gyep ellen szól, ez pedig az úgynevezett ökológiai lábnyom kérdése.
Az egyszerű, kényelmes és gyors fenntartáshoz igénybe vett gépek ugyanis jelentős energia fogyasztók, legyen szó üzemanyagról vagy elektromos áramról. Talán még ennél is égetőbb kérdés az öntözőberendezés által kijutatott (napjainkban egyre értékesebbé váló) víz használata.
És még egy dolog, ami azt a bizonyos lábnyomot még tovább növeli: a gyepre kiszórt/kipermetezett kemikáliák (műtrágyák, növényvédő-szerek) mennyisége. Az elvetett fűmagkeverék ugyanis néhány fajból/fajtából álló, változatosságban igen szegényes növénytársulás és mint ilyen nagyon sérülékeny a környezeti vagy technológiai változásokkal szemben.
Ha érdekli ez a téma, akkor ajánlom figyelmébe ezt az angol nyelvű cikket, mely megdöbbentő adatokat tartalmaz
Vannak olyan igazán rossz adottságú területek, ahol nem is célszerű gyepesítéssel próbálkozni. Ilyenek például az extrém mértékben aszályos területek, vagy a túlzottan magas vízállású vidékek.
Szintén nem javasolt a fűmag vetése a mélyárnyékos, vagy a szélsőséges talajviszonyokkal rendelkező kertekbe (futóhomok, nehéz agyag, esetleg szikes). És bizony sok esetben a négylábú házikedvenc fajtája, habitusa és ’jólneveltsége’ is meghatározza, hogy lesz egy a háznál gyep, pontosabban lehet-e szép gyep a kertben.
Mi az, ami alternatívaként szolgálhat?
Évelőágyak. Mivel a lágyszárú évelők jelentős hányada valamilyen szélsőséges klímájú területről (pl. sziklás hegyoldalról, aszályos rétekről vagy tengerpartokról) származik, így könnyen találunk olyat (akár többet is), mely a kertükben uralkodó rossz környezeti feltételt jól tolerálja.
Fák és főleg cserjék alkalmazása. Ez a megoldás nemcsak azért elegáns, mert egy úgynevezett tömegcserjét sokkal könnyebb fenntartani, mint a gyepet, hanem azért is, mert ezzel is a kert biodiverzitását növelheti. És ez a növekedés (egy-két szerencsés növényválasztással) nemcsak a növényekre, hanem a madárvilágra is igaz lehet.
Talajtakaró növények. Talán a legtökéletesebb helyettesítője a fűnek. A választék ma már nagyon széles nemcsak napos, hanem árnyékos területeken alkalmazható fajtákból is.
Emellett persze még több megoldást is fel lehetne sorolni (egynyári ágyás, kerti tó, sziklakert stb.), de én most csak azokat emeltem ki, melyek sokkal egyszerűbben fenntarthatók, mint egy intenzíven ápolt pázsit.
Több olyan növényt is találhatunk, mely képes imitálni a gyepszerű hatást, de vízigénye töredéke a fűfajokénak (Forrás: https://visiongardendesign.com/wp-content/uploads/sites/4507/2018/04/Lawn-Alternatives.jpg)
Végső következtetésként talán azt tudnám megfogalmazni: minden kertben szükség van a gyepre, hiszen ez a terület középpontja, itt kezdődik és itt ér véget minden kerti tevékenység, de méretét és fenntartására fordítandó időt már jó előre, alaposan át kell gondolni, és érdemes kikérni egy szakember véleményét is a kérdésben. Az igényekre szabott tervezés tehát itt is fontos, valamint igaz az az régi mondás, miszerint a ’kevesebb néha több’.
Bízom benne, hogy hasznosnak találta a bejegyzést - amennyiben igen, kérem nyomjon egy Tetsziket, ossza meg ismerőseivel is.
További bejegyzéseimet a Blogomban olvashatja
Források
1: https://www.raisiebay.com/2013/10/a-little-garden-story.html
2: https://landuse.co.uk/services/landscape-management/
3: https://cri2014cri.wordpress.com/2014/07/03/roma-e-i-suoi-parchi/
4: https://greenfingers.com/p51343/23m_mow_over_victorian_lawn_edging_h6cm_grey.aspx
5: https://www.edenbrothers.com/store/back-to-basics-flower-seed-mix.html
6: https://www.onlynaturalenergy.com/grass-lawns-are-an-ecological-catastrophe/
