Mit érdemes tudni a moníliás betegségről?
A moníliás betegség vagy röviden csak moníliának nevezett kórokozó gomba leginkább a csonthéjas kultúrákban, mint cseresznye, meggy, szilva, őszibarack, kajszi vagy mandula okoz nagy pusztítást, de az alma és körte fajok termésminőségét is képes tönkre tenni vagy a termés mennyiségét csökkenteni. Az almatermésűek moníliás gyümölcsrothadásáért első sorban a Monilinia fructigena a felelős, míg a csonthéjas gyümölcsfajok moníliás betegségét a Monilinia laxa okozza. Általánosságban elmondható tehát, hogy számos gyümölcsfát (Prunus nemzettségbe tartozó fákat vagy Malus sp, Pyrus sp. stb fajokat) fenyeget ez a kórokozó, ezért is kell rá oly annyira odafigyelni.
A betegséget több kórokozó gomba is okozhatja és a friss hajtásokat, a virágokat és a termést is képes megfertőzni, ezért is nehéz ellene a védekezés. A jó hír viszont az, hogy megelőzésképpen már védekezhetünk a monília fajok ellen, azonban a permetezés időzítéséhez és a megfelelő kezelésszám beállításához fontos ismernünk a kórokozó gomba életciklusát, biológiáját, illetve, hogy a kórokozó által veszélyeztetett fák mely részeit, milyen tünetekkel és melyik időszakban képes megfertőzni.
Mikor és mely növényi részeket fertőz a monília?
A monília nem csak a leveleket és a hajtásokat támadja, hanem a virágokat is és a már érőfélben lévő vagy már érett gyümölcsöket is. A M. fructigena főleg a gyümölcsöt, míg a M. fructicola és M. laxa a virágokat és hajtásokat támadja. A cseresznye például a gyümölcsöt támadó monília fertőzésre fogékonyabb, míg a meggyet a virág monília fenyegeti. A M. fructigena csak ritkán, a M. fructicola viszont jelentős mértékű virágfertőzést képes okozni. Míg a M. laxa fertőzés korábban főleg a meggyben okoz jelentős kárt virágzáskor, a változékony időjárás miatt ma már a korábban virágzó csonthéjas gyümölcsökön (pl.: cseresznye, kajszi) is tapasztalhatunk monília tüneteket.
A Monilinia fructigena kórokozót gyümölcsfertőző monília néven emlegetik, hiszen magát a termést, gyümölcsöt képes megfertőzni a terméshéjon keresztül. M. laxa és a M. fructigena gombafajokban az a közös, hogy mindkettő külső sérülésen, sebzésen keresztül fertőzi a termést. A monília fertőzést (különösen a gyümölcsrothadást) elősegítő sérüléseket jég-, szélverés vagy rovarkártétel is okozhatja. Így a gombaölőszeres permetezést kiegészítve érdemes megelőzésképpen jéghálóról gondoskodni az ültetvényben vagy védekezni a rovar kártevők (pl. gyümölcsmolyok, gyümölcsdarazsak) ellen. Továbbá a megfelelő klíma biztosítása érdekében egy jól szellőző lombkorona kialakítása is segítségünkre lehet a betegség elkerülésében. A M. fructicola faj azonban a másik két monília fajjal ellentétben képes az ép gyümölcshéjon is áthatolni. A gyümölcshéj alatt a fertőzött (pl. őszibarack) gyümölcs húsa is bebarnul, rothadásnak indul. Gyümölcséréskor tehát különösen ügyelni kell a M. fructicola kórokozóra, hiszen a gyümölcsön kezdetben foltban megjelenő gombaképletek idővel az egész gyümölcsöt ellephetik és fogyaszthatatlanná válik.
A betegség terjedésében és kártételében nagy szerepet játszik a manapság egyre gyakoribb szélsőséges időjárás is, a magas páratartalom magas hőmérséklettel párosulva gyorsabban okoz rothadást az érett gyümölcsökön. A nyirkos, csapadékos időben, enyhe (kb. 20-25°C) nappali hőmérséklet mellett, és mikor az éjszakák hűvösek, a virágrothadás a gyakoribb.
A Monilinia laxa virágzáskor támadja meg a fákat, így virágfertőző monília néven is ismert. A gomba tünetei először a hajtásokon, virágokon, esetleg vesszőkön jelenik meg végül pedig a termésen. Főleg hűvösebb, csapadékosabb időben veszélyeztetettek a virágok, a gomba szaporító képleteit, a konídiumokat az eső, rovarok és a fertőzött virágrészek terjesztik. Látványos virágfertőző monília tünet, ha a virágzat barnul és a fán marad a lefelé lógó fertőzött, elszáradt hajtás. A fertőzött részek tehát mind lankadnak, elszíneződnek, bebarnulnak. A fertőzött hajtás alsó részén megjelenő ovális barna foltok idővel besüppednek. A M. laxa és a M. fructigena kórokozók sebzéseken keresztül fertőzik a gyümölcsöt (éppen ezért olykor sebparazitának is nevezik őket), például a cseresznyét vagy a meggyet. A gyümölcsöt érintő barna foltokon elszórtan szürke penészbevonat képződik, amely szintén árulkodó tünet. A két moníliafaj hasonló tüneteik miatt nem is lehet megkülönböztetni, csak laboratóriumi körülmények között. A gomba tehát képes a leveleket és a gyümölcsöt, de legfőképp a hajtásokat fertőzni. A fertőzött hajtáscsúcs szárad, barnul és sárgás mézgacseppek is megjelenhetnek rajta. Ha a fertőzés előrehaladott, akkor már késő permetezni, ezért érdemes minél hamarabb a korai tünetek észlelésekor vagy még azt megelőzően megkezdeni a kémiai védekezést.
A M. fructicola és M. laxa fajra is igaz, hogy virágzáskor – amikor a gyümölcsfa fenológiai szempontból a legfogékonyabb a fertőzésre – képes a bibén keresztül behatolni a növénybe és onnan tovább terjedni a vesszőkbe, majd az ágrészekbe. A fertőzött virágzat tünetei a sziromlevélen vagy a bibén is láthatók, barna foltok formájában. A fertőzés tovább terjedése az ág elszáradását, majd a teljes fa pusztulását okozhatja.
Honnan lehet felismerni a monília fertőzést?
A moníliával fertőzött virágok megbarnulnak, lekonyulnak és ha az időjárás csapadékos, akkor látványos úgynevezett gombaspóra-csomók képződnek a nedves felületű elhalt szöveteken. A virágrothadást általában a hajtásfertőzés követi, a gomba a fertőzött virágokból áthatol a szomszédos gallyszövetekbe, később pedig akár a törzsbe is. A tünete egy besüppedt éles kontúrú, rákos folthoz hasonlít. A fertőzött leveleken a tünet szintén elhalt barna foltok formájában, mint egy „céltábla” jelenik meg, vagy az egész levelet elpusztítva vagy a levelek hullását eredményezve. A M. fructigena nagyon jellegzetes tünete különösen az érett gyümölcsön a barna rothadó foltok és körülöttük koncentrikus körökben kialakuló fehéres-sárgás-, krémszínű gomba képletek, penészbevonatok (exogén sztrómák).
M. fructicola fertőzés esetében a kialakult penészbevonat idővel képes az egész termést beborítani. A betegség a gyümölcsérés bármely időszakában lecsaphat, de akkor válik súlyossá, ha a termés érett és már magasabb a cukortartalma, mert a kórokozó számára az öregedő, érettebb szövet a kedvezőbb. A M. fructicola képes ép terméshéjon keresztül is fertőzni, ellentétben a másik két fajjal (Monilinia laxa, M. fructigena) melyeknek a fertőzéshez sérülésre van szükségük. A gyümölcs belsejébe a terméshéjon keresztül a gombafonállal, úgynevezett micéliummal halad tovább. A fertőzött gyümölcs leesik a földre, vagy a fertőzés során kialakult képletek miatt a fához tapad, rothad, kiszárad és összetöpped egy úgynevezett „múmia gyümölcsöt” képezve. A rothadó és a mumifikálódott gyümölcsökön is megjelenhet a gombafertőzésre utaló penészbevonat. Ezeknek a termésmaradványoknak – vagy nevezzük őket „múmiáknak” – illetve a rákos gallyaknak, fertőzött ágrészeknek (már virágzás után) az eltávolítása és megsemmisítése a későbbi visszafertőződések vagy újabb fertőzések, fertőzési források elkerülése miatt nagyon fontos. A fertőzött ág-, gallyrészek mechanikus eltávolításánál ügyelni kell arra, hogy az elszáradt részek alatti ép, egészségesnek tűnő részeket is eltávolítsuk legalább 20 cm-rel a tünetet mutató részek alatt. Fontos minél hamarabb elvégezni a metszést, hogy elkerüljük a teljes fa pusztulását vagy annak érdekében, hogy csökkentsük az újabb fertőzések kialakulását. A metszéseket követően pedig ajánlott valamilyen fasebkezelő alkalmazása és a metszőolló fertőtlenítése is.
A gyümölcsön a betegség jellegzetes tüneteivel nem csak az ültetvényben találkozhatunk, hanem sajnos betakarítás után, azok tárolásakor is. A gomba az egymással szorosan érintkező gyümölcsök terméshéjának felsértésével, vagy akár egyéb sérülés, behatás nélkül is képes átfertőzni, vagy megjelenni a tünetmentes gyümölcsökön. A tárolás során érdemes átválogatni a gyümölcsöket (lehetőség szerint úgy, hogy azok ne sérüljenek vagy ütődjenek), annak érdekében, hogy a betárolt gyümölcsök között ne legyenek fertőzött növényi részek, termésmaradványok vagy tünetes termések. A befertőződött gyümölcsök befeketednek és bepuhulnak, állaguk pedig szivacsos lesz.
Hogyan kerülhető el a monília fertőzés?
Az ültetvény kialakításakor érdemes a terület adottságait is figyelembe vennünk, a telepítést nem ajánlott mélyfekvésű területeken végezni. Ezen kívül például kajszi esetében, ajánlott vastagabb gyümölcshéjú, repedésre kevésbé fogékony fajtát választani, így elkerülhetőek a fertőzésnek utat engedő későbbi terméshéj sérülések, felsértések. A fajtaválasztásnál előnyt jelenthetnek az alacsonyabb cukortartalmú fajták, mellyel szintén nagyobb eséllyel kerülhetőek el az érettebb szöveteket, gyümölcsöket támadó kórokozók, köztük a monília is. Lényeges továbbá a lomborona kialakítása, hogy jól szellőzzön, ne alakuljon ki a moníliának kedvező párás klíma.
A megelőző védekezés során a növénykórokozó gomba elleni kémiai védekezés mellett fontos kiemelni a kártevő rovarok elleni védekezést is, amellyel elkerülhetőek a fertőzésnek utat engedő gyümölcsszúrások, berágások. A védekezéshez számos – akár biogazdálkodásban is alkalmazható – növényvédelmi célú eszköz és készítmény áll már rendelkezésünkre. Kínálatomban számos növényvédőszer és növényvédelmi célú eszköz (pl.: sárga ragacslapok) is elérhetőek.
A fertőzést elősegítő sérüléseket rovarkártétel mellett jég-, vagy szélverés is okozhatja, ezért ajánlott megelőzésképpen a korábban említett védőhálók használata a szeles vagy viharos időjárás okozta károk, sérülések elkerülése érdekében.
A kialakult sérülések mind csak fogékonnyá teszik a gyümölcsfákat a moníliára és más kórokozókra, így fontos a fák és környezetük megfelelő és folyamatos gondozása. Az újabb fertőzési források elkerülése érdekében érdemes minél hamarabb eltávolítani a fertőzött növényi részeket (pl.: ágakat, hajtásokat) illetve megfelelő időben elvégezni a permetezéseket. A helyes metszések, fertőzött növényi részek eltávolítása mellett preventíven tavaszi és őszi lemosó permetezéssel is védekezhetünk. A kémiai védekezésre a virágzásban végzett permetezéseken kívül, a termések növekedése és érése során is szükség lehet.
Milyen növényvédő szert alkalmazhatunk monília ellen?
Monília ellen több fenológiai fázisban is indokolt lehet a növényvédőszeres permetezés, vagy akár preventíven lemosópermetezés végzése, hogy megfékezzük a betegséget. A megfelelő permetezőszer kiválasztásakor fontos figyelembe vennünk, hogy mely kultúrában (pl.: cseresznye, kajszi, alma) engedélyezettek az adott készítmények, illetve nem elhanyagolható a permetezőszerek hatásmechanizmusa sem. A monília ellen érdemes felszívódó hatású gombaölőszereket alkalmazni, de a szerrezisztencia (ellenállóképesség) miatt érdemes más hatású, például kontakt növényvédőszerekkel is kombinálni. A megfelelő gombaölő hatás érdekében javasolt hatás-, tapadásfokozó adalékanyagok (pl.: Biosol-káliszappan, Silwet Star, Nonit) hozzáadása a permetszerhez.
A virág- és hajtáspusztulás ellen a kezeléseket a virágzás kezdetére, a fővirágzás és sziromhullás idejére érdemes időzíteni. A kijuttatási technológia és a felhasználásra vonatkozó előírások, amelyek betartása elengedhetetlen a megfelelő védekezés érdekében azonban, kultúránként eltérhetnek. A moníliás gyümölcsrothadás elleni kémiai védekezésnél figyelembe kell venni a fenológiai állapotot, egyes készítmények csak a termésérés előtti időszakban, a gyümölcs színesedés kezdetén használhatóak. A kijuttatási időn kívül pedig be kell tartani a készítmény címkéjén szereplő élelmezés-egészségügyi várakozási időt (röviden é.v.i.), amely kultúránként (almatermésűek és csonthéjasokon belül is) szintén különbözhet.
A moníliás virág- és hajtáspusztulás ellen házikerti felhasználásra például a Texio, Teldor 500 SC, Topas 100 EC, Signum WG, Prolectus készítmények engedélyezettek. A fenpirazamin hatóanyagú Prolectus vagy a penkonazol hatóanyagú Topas 100 EC például felszívódó hatású növényvédőszerek.
A réz hatóanyagokat tartalmazó készítményeknél figyelni kell a csonthéjasok réz érzékenységére. Kisebb dózisok alkalmazásával a perzselési károk, tünetek elkerülhetőek. Kontakt hatású, réz hatóanyagú gombaölő permetezőszer például a Cuproxat FW, Champion WG. Sziromhullást követő időszakban kijuttatott Cuproxat FW készítmény egyes őszibarack fajtákon fitotoxikus tüneteket okozhat, ezért érdemes érzékenységi próbát végezni permetezés előtt. Kajszi kultúrában a rézérzékenység miatt pedig csak pirosbimbós állapotig használható a készítmény.
Növényvédőszer kínálatomban a gombaölő permetezőszerek itt tekinthetőek meg.
