Az ékszermeggy megfelelő kondíciók között tartva megközelítőleg 30 évig életképes. Ahhoz, hogy bőtermő, évről évre megújuló fákat neveljünk, elengedhetetlen lépés a meggy metszése. A megfelelő alakító metszéssel szabályozhatjuk a fa magasságát és terjedelmét, így akár dézsában tartva a balkonon is könnyen tartható. A metszésnek három fontos kategóriáját ismerik: ültetéskori metszés, koronaalakító metszés és fenntartó metszés.
Ültetéskori metszés: Ideje rögtön az ültetőgödör kialakítása után van, mely a vázágak kialakításából és azok visszametszéséből áll. A 3-4 darab vázágnak szánt vesszőt metsszük el az egyharmaduknál egy külső állású rügy felett. A sudár legyen magasabb a vázágaknál. A sudár és a vázágak által kijelölt háromszög csúcsszöge 120° legyen. A vázágak a törzshöz képest 45°szögben álljanak. Ha ez a szög kisebb, akkor használjunk lekötözést, ha pedig nagyobb, akkor pedig kitámasztást.
Koronaalakító metszés: A vázágak és a sudár visszametszését jelenti. A ritkítás során ügyeljünk arra, nehogy túl sok 1 és 2 éves vesszőt távolítsunk el, mert a meggy ezeken hozza a termését.
Fenntartó metszés: Az ötödik évtől kezdődik, innentől érdemes a felfele törekvő vázágakat visszametszeni. A metszést egy kifele mutató, a vízszinteshez közel álló ág felett ejtsük meg. A fenntartó metszéssel egy időben végezzük el a ritkítást is. A ritkítás során az egyéves vesszőket metsszük vissza, illetve a korona belseje felé növő ágakat is vágjuk ki, hogy a belső rész is több fényhez és levegőhöz jusson. Az idősebb meggyfa esetében érdemes az egész sudárhajtást eltávolítani a jobb megvilágítottság érdekében, illetve így javíthatjuk a fa egészségi állapotát is.
