Hogyan és mikor kezdjünk neki a palántázásnak?
A palántázás elkezdésének idejét mindig az adott terményfajta határozza meg, a kérdés főképpen az alapján dől el, hogy a szóban forgó zöldségnek mennyi a csírázási ideje, és mikor lehet szabadföldbe kiültetni. Ezen információk birtokában egy egyszerű számítási műveletet követően meghatározható a megvetés, palántázás kezdeti időpontja! A palántázáshoz használhatunk bolti palántázóedényeket, de a műveletet kreatívan elvégezve akár toalettpapír gurigába, tojástartóba, régi, díszes edényekbe is telepíthetjük a kis növényeket, így fejlődésük közben egyben dekorációnak is alkalmasak lesznek!
Miket ültethetünk az év korai szakaszában?
A zöldséges ágyások már márciusban benépesíthetőek, a metélőhagymát, póréhagymát, a fokhagymát, a hónapos retket, vagy épp a sóskát például a mostani időszakban lehet vetni, de a palántázás is elkezdődhet, többek közt a petrezselyemmel, a mángolddal, vagy a cukkinivel. A március a rózsaültetés ideje, sok egynyári magjai is ilyenkor vethetőek, de a cserjéket is a tavasz első felében telepíthetjük a helyükre.
Milyen virágot válasszak kezdő kertbarátként?
Kezdőknek hagyományosan az egyszerűbb nevelési igényű, problémamentes növényeket szoktam ajánlani, ugyanis úgy gondolom, hogy a kertészkedéssel kapcsolatban a sikerélmény az egyik legfontosabb tényező, ez hozza meg a kedvet a növénygondozás folytatásához. Jó választások a fűszernövények, melyekkel kevés gond adódik, gyorsan fejlődnek, ráadásul a konyhában is felhasználhatóak. Tippjeim a mediterrán fűszernövények, mint az oregánó, a koriander, a bazsalikom, a kakukkfű, de az illatos menta is kiváló választás. A kerti zöldségek közül a bab, a paradicsom, a saláta, a fokhagyma ajánlhatóak elsőre, a dísznövényeket tekintve a körömvirág, a kamilla, vagy a levendula „üzembiztosak”, ahogy sok egynyári is biztos sikerrel kecsegtet (ilyen a pillangóvirág, a hajnalka, a bársonyvirág), de például az ellenállóbb rózsafajtákkal is nyugodtan tehetnek egy próbát a teljesen kezdők is.
