A tavaszi lemosó permetezésnek a szabadgyökerű cseresznye tekintetében kiemelt szerepe van. Ennek a
műveletnek a célja a kora tavasszal a fák felületén áttelelő már ébredező, de még nem károsító kártevők és kórokozók elpusztítása. Alkalmazásával nagymértékben megkönnyíthetjük az évközi növényvédelmet, és sok munkát spórolhatunk meg magunknak.
A tavaszi lemosó permetezéshez használatos vegyszerek:
- Kontakt tehát nem felszívódó, réz és kén hatóanyagú gomba és baktériumölőket.
- Rovarok ellen is érdemes kontakt szereket használni, mivel a felszívódó szerek akkor hatásosak, ha a rovar már táplálkozik a növényből. Ebben az esetben viszont még inaktívak és a kontakt szerek a rovar testének felületéről szívódnak fel és fejtik ki hatásukat.
Az őszi lemosó permetezés során a megelőzés a cél, ugyanis a rovarok a petéiket a fa rejtett zugaiba, védett helyekre rakják le. Ezekből a fészkekből rajzanak ki később. A kórokozók pedig a már megfertőzött növényi képletekben telelnek át (lehullott levél, ágak védett részei, vagy sérült ágrészek). Fontos elmondani, hogy ennek csak enyhe telek esetén van jelentősége, mivel a kemény fagyok (-10° -20°) szintén végeznek a petékkel.
Ezzel azonban nem ér véget a védekezés, tudni illik a lehullott levelekből képződött avarban úgy a kártevők, mint a kórokozók át tudnak telelni. Én személy szerint mindenképpen javaslom az avar eltüzelését vagy komposztként való felhasználását.(a tűzben elégnek, megsemmisülnek, a komposztban pedig az ott végbemenő folyamatok révén elpusztulnak a kórokozók és kártevők).
A szabadgyökerű cseresznyénél elmondható, hogy bár a hazánkban hulló csapadék elégséges mennyiségű, ám annak eloszlása véget mégis szükséges az öntözés.
A tápanyag utánpótlás nem nélkülözhetetlen eleme a kiskerti termesztésnek, de mindenképpen ajánlott. Ám figyelni kell a megfelelő arányokról. Általánosságban elmondható, hogy a 2 -3 évenkénti szervestrágyával történő tápanyag utánpótlást a növények meghálálják.
