A kertészkedés egy békés, a környezettel, természettel harmóniában lévő elfoglaltság, mégis előfordulhat, hogy növényápolás, kertgondozás közben növeljük ökológiai lábnyomunkat. Az ilyenfajta környezeti terhelést azonban hatékonyan lehet csökkenteni pár érdekes praktikával, illetve biokertészeti módszerrel!
Minden kertben az egyik legkardinálisabb kérdés az öntözés. A nagyobb birtokok, vagy a nagyszámú vízigényes növény jelentős vízfogyasztást generálhat, az öntözéshez pedig a legtöbben a nagy energia ráfordítással megtisztított vezetékes ivóvizet használjuk, holott a növényeknek más is megfelelne.
Megoldás lehet az esővíz gyűjtése, melyhez minden háznak van egy nagyszerű gyűjtőfelülete, a tető. Egy, az ereszcsatornához csatlakoztatott hordó havi több száz liter öntözővizet jelenthet, melyet nem csak a növényekhez, hanem például a járda, autófeljáró leöblítéséhez is felhasználhatunk. Nagyobb vízigény esetén kifizetődő lehet egy földalatti vízgyűjtő tartály, mely akár kézi működtetésű pumpával is használható, így motoros berendezés sem lesz szükséges hozzá.
A növényvédelemhez használt vegyszerek is jelentős környezeti terhelést jelenthetnek, és nem csak a használat során, hanem különösen kockázatosak a megmaradt, lejárt szerek, melyek gyakran a kukában végzik, holott veszélyes hulladéknak számítanak.
A kemikáliákat – ha nem is teljes körűen – kiválthatjuk biokertészeti módszerekkel. A csalánlé főzet, a biológiailag lebomló szappanból készült lemosó, a fokhagymás-chilis házi szpré, vagy a gombás fertőzések ellen bevethető sütőporos keverék mind ártalmatlan szerek. Csiga ellen tojáshéj törmelékkel, vagy fahamuval védekezhetünk, a cserebogár pajorokat pedig csalinövénnyel téríthetjük el.
Az egyik legjobb és leghasznosabb zöld kerti praktika pedig a komposztálás! A komposztálással a kertben és a háztartásban termelődő zöldhulladékot tudjuk értékes, a kertben felhasználható tápanyaggá alakítani, így a mesterséges műtrágyák helyett saját biokomposztunkat tudjuk majd a veteménynél vagy a virágágyásoknál felhasználni!
A komposztáláshoz csupán egy 2-4 négyzetméteres alapterületű ketrecre vagy komposztládára lesz szükség, melyet levelekkel, fűnyesedékkel, növényi részekkel tölthetünk fel, de komposztálható többek között a gyümölcshéj, a zöldségaprítás maradéka, a kávézacc, vagy a festetlen kartonpapír is. A komposzthalom kezelése könnyű, és a hiedelmekkel ellentétben bántó szagok sem kísérik a növényi bomlást!
