A központi Statisztikai Hivatal (KSH) rendszeresen gyűjt adatokat (többek között) a gyümölcstermesztésről is. Ezek az adatok persze elsősorban a termelőkre vonatkoznak, és a legtöbb tanulságot szintén a termelők, a főállású gyümölcstermesztők vonhatják le belőlük, azonban az ilyen adatgyűjtések számos érdekességgel szolgálnak az otthoni gyümölcsnevelőknek, vagy egyszerűen a gyümölcsök rajongóinak, fogyasztóinak!
Az adatok hitelességét az adja, hogy a KSH kérdőíveit maguk a gazdálkodók, a termesztők töltik ki, így nem következtetéseket, és papírokból, szerződésekből kiszemezgetett számokat ismerhetünk meg, hiszen a források a leghitelesebbek, maguk a mezőgazdasággal foglalkozó őstermelők, vállalkozók. Na de ennyi beharangozó után lássuk a legérdekesebb adatokat és következtetéseket!
Az nyilván nem meglepő senkinek sem, hogy a legnagyobb volumenben termesztett gyümölcs az alma. Az alma hagyományosan a kedvenc honi zöldség, még a roppant népszerű mediterrán gyümölcsök sem tudják megelőzni, valószínűleg pontosan azért, mert az alma termesztése problémamentesen lehetséges hazánkban, akár kiskerti, akár nagyüzemi körülmények között. Az alma nem mellesleg rendkívül fajtagazdag gyümölcs, így mindenki megtalálhatja az almák között a kedvencét, akár a roppanós, akár a kásás húsú, akár a túláradóan édes, akár az üdítően savanykás típusokat kedveli.
A számok nyelvére lefordítva az alma vezető pozíciója azt jelenti, hogy a Magyarországon 2016-ban megtermelt összes gyümölcs 66%-a, tehát majdnem pontosan kétharmada az alma volt, természetesen ebben az összes almafajta benne foglaltatik. A legtöbb magyar alma Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében termett, az országos éves almatermés 61%-a ebből a megyéből származik! Ez egyben azt is jelenti, hogy az alma számára az itt uralkodó talaj-, és klímaviszonyok a legmegfelelőbbek, ha tehát Ön is ebben az országrészben lakik, bátran próbálkozzon a kerti almatermesztéssel, a sikerhez vezető út szinte teljesen biztosított!
Felmerülhet a kérdés, hogy a százalékos adatok vajon mekkora mennyiséget rejtenek, ez sem titok, a 2016-os magyarországi teljes gyümölcstermés össztömege a vizsgálat szerint 755 ezer tonna, tehát egy évnyi almatermés összességében mintegy 498 ezer tonnát tesz ki! Vajon Ön mennyit fogyasztott el ebből?
Az alma mellett természetesen sok más gyümölcs is képes labdába rúgni, biztosan Ön is izgalommal várja a második helyezettet, ami nem más, mint a meggy, mégpedig az almáénál meglehetősen szerényebb adattal, 10%-os részesedéssel, ami 75 ezer tonnányi piros gyümölcsöt jelent! Ha már itt tartunk, lássuk a bronzérmest is, ami pedig a szilva a maga 6%-ával (45 ezer tonna). A negyedik helyezettet is meg kell említeni, ugyanis csak hajszállal, egy százalékkal maradt le a dobogóról, az őszibarack ugyanis 5%-os arányt ér el 2016-ban, ez kis híján 38 ezer tonna barackot jelent.
Az is kiderül a számokból, hogy bár az alma elsőségét az elmúlt hatvan évben sem megtörni, de még megközelíteni sem sikerült más gyümölcsnek, azért egyéb tekintetben voltak jelentős mozgások, helycserék! A'60-as években például a szilva megközelítette az alma arányát, vagyis öt évtizeddel ezelőtt a szilva hatalmas népszerűségnek örvendett, ez mára jelentősen csökkent. A kajszi és a meggy is sokat esett a termesztést tekintve, míg a meggynek sikerült több pozíciót javítania. Az örök aranyérmes alma egyébként 1982-ben volt a csúcson, abban az évben döbbenetes, 1 millió 252 ezer tonnás hozamot rögzítettek!
Érdekes kérdés, hogy - mivel a vizsgálat a hivatásos termesztőkre vonatkozik - vajon mennyire követik ezeket a trendeket a hazai kiskertek, a hobbikertészek birtokai? Az alma dominanciája biztosra vehető, a kisebb arányban termesztett gyümölcsök esetében azonban lehetséges, hogy vannak eltérések, a dió, a cseresznye, a kajszi, vagy akár a körte is örvendhet kiemelkedő népszerűségnek bizonyos helyeken, erről a szegmensről azonban nem állnak rendelkezésre adatok. Ön például mit termeszt, vagy mit termesztene szívesen saját kertjében?
A felmérés a piszkos anyagiakra is kitér, és ez a pont, ahol talán - a fogyasztó szempontjából - a legérdekesebb következtetéseket lehet levonni. A vizsgálat hatalmas adatbázisa tartalmazza az évekre lebontott felvásárlási árak mellett a kiskereskedelmi fogyasztói árakat, melyekből többféle konklúzió is származik. Az alma esetében például a 2014-es 17 forint/kg felvásárlási ár mellett 226 forintos piaci átlagár került rögzítésre, 2015-ben ugyanez a két adat már 40 forint és 244 forint, 2016-ban pedig 27 és 237 forint.
Mielőtt elvesznénk a számok tengerében, ez konyhanyelvre lefordítva annyit tesz, hogy az almatermesztés elég kiszámíthatatlan üzlet, ugyanis egyik évről a másikra két és félszeresére is nőhet a felvásárlási ár, vagyis az az összeg, amit a termelő a gyümölcséért kaphat. Aztán ugyanez fordítva is lejátszódhat, közel a felére eshet vissza a felvásárlási ár a jövő évben.
A háromévnyi almaár statisztika viszont érdekes módon azt is megmutatja, hogy a piaci ár, vagyis amit végül a boltban kifizetünk kedvenc almánkért, közel sem mutat ekkora szórást, összesen alig húsz forint volt a három évnyi teljes ármozgás. Ebből arra lehet következtetni, hogy az almatermesztéssel kapcsolatos kockázatokat jóval nagyobb mértékben viselik a termesztők, vélhetően a magyarok kedvenc gyümölcsét egyszerűen nem lehet egy bizonyos árnál drágábban adni, mert az már a kereslet visszaesését eredményezné!
Akad itt azonban más tanulság is, térjünk vissza megint egy kicsit a házi almatermesztéshez. Játsszunk kicsit a számokkal! Ha az alma felvásárlási ára 27 ft/kg, a piaci ára viszont 240 ft, akkor 1 kg saját almán 213 forintot spórolhatunk, ha pedig egy adott almafa átlagos hozama 20 kg, akkor végeredményben megspórolhatunk 5000 forintot, miközben a kertészkedés alatt még ráadásul jól is szórakozunk!
Gyorsan hozzáteszem, hogy a számolás persze torzító, hiszen más költségek jelentkeznek egy fára levetítve, mikor egy termesztő több ezer fát gondoz több hektárnyi területen, és mások, mikor egy hobbikertész 3-4-5 fát nevel a kertjében. Arra azonban tényleg jó ez a számítás, hogy lássuk, a házi almatermesztésen rengeteg forintot lehet fogni, és ne feledjük, hogy a saját fáról leszakított termés mennyivel nagyobb büszkeségre, örömre ad okot, mint az egyszerű bolti vagy piaci vásárlás!
Amennyiben egyébként a fenti - mint említettem kissé torzító - számítást más népszerű gyümölcsre is alkalmazzunk, azt láthatjuk, hogy a "megspórolt" összeg a cseresznye esetében már 402 forint, de a közkedvelt kajszi esetében is 365 forint, de a szilvánál is 203 forint. Ezek a számok alkalmasint iránymutatóként szolgálhatnak arra nézve, hogy a kedvenc gyümölcsét - amit tényleg szívesen és sokat fogyaszt - egész biztosan jelentős árelőnnyel tudja magának megtermeszteni, ráadásul a házi gyümölcs kifejezett előnye, hogy az előélete teljesen ismert, plusz lehetőség nyílik akár biokertészeti minőségű gyümölcs előállítására is, ez utóbbi pedig egyre inkább növekvő igény!
A KSH adatai között további érdekes összefüggésekre is bukkanhatunk! Bár jól ismert piaci tény, hogy a termelt mennyiség növekedésével az ár csökken, itt pontosan meg is figyelhető ez az arányosság. 2014-ben például az előző évhez képest az almatermés 31%-os növekedést mutatott, a felvásárlási ár pedig éppen a felére csökkent. Ez a tudatos fogyasztó szempontjából azt jelenti, hogy érdemes figyelmi az adott év terméshozamaira vonatkozó híreket, és arra a gyümölcsre fókuszálni, amelynek a termésátlaga kiugróan jó, mert ennek a gyümölcsnek várhatóan csökken az ára.
Így például ha adott évben a cseresznyéről hírlik, hogy remek szezont zárt a betakarítás során, jó ötlet kifejezetten keresni a piacokon a cseresznyét, hiszen várhatóan a tavalyinál kedvezőbb áron juthat hozzá! Természetesen a felére csökkenő felvásárlási ár sosem fog felére csökkenő piaci árat generálni, hiszen a gyümölcs árában benne van a kis- és nagykereskedői haszon, a szállítás, és egyéb költségek.
Lehetséges-e valamilyen végső tanulságot levonni a felmérés gigantikus adathalmazából? Szerintem természetesen igen, mégpedig a következőket: érdemes mindig figyelni a folyó év gyümölcs trendjeit és híreit, érdemes tudatosan megválogatni a megvásárolt gyümölcsök körét, jó dolog támogatni a hazai mezőgazdaságot a hazai gyümölcs vásárlásával, valamint minden szempontból melegen ajánlott kipróbálni az otthoni gyümölcstermesztést. Utóbbival kapcsolatban a feljebb említett legnépszerűbb gyümölcsök lehetnek a legjobb kiindulási alapok, hiszen minél elterjedtebb egy-egy gyümölcs hazánkban termesztési szempontból, annál biztosabb, hogy házi körülmények között is sikert érhetünk el vele!
Amennyiben éppen most kapott kedvet a gyümölcsfa ültetéshez, tudnia kell, hogy épp jó helyen jár! Kertészeti webáruházamban az összes hazánkban népszerű gyümölcsfajt megtalálja, sőt, akár egzotikus, ritkábban alkalmazott gyümölcsök közül is válogathat! Konténeres kiszerelésű gyümölcsfa csemetéim kora tavasztól késő őszig bármikor telepíthető, így Ön akár tavasszal, nyáron, vagy ősszel olvassa ezeket a sorokat, pont jó időben jár a gyümölcsfa csemete vásárláshoz és telepítéshez!
Kertészetem teljes gyümölcs kínálatát IDE KATTINTVA tekintheti meg!
