Nincs még egy olyan érzés, mint amikor egy forró nyári napon beleharap az ember egy jéghideg, lédús barackba, amely zamatos, frissítő és elképesztően finom. Persze annak is van egy hangulata, amikor egy üzletben vásárolja meg az ínycsiklandó gyümölcsöket, de mit szólna ahhoz, ha a saját kertjében sétálva szakíthatna le egy – egy finomságot a fáról? Ha már el is képzelte, milyen lenne a birtokon termő gyümölcsöt frissen az árnyékban állva megenni, esetleg lekvárt vagy befőttet készíteni belőle, akkor már csak annyi dolga maradt, hogy válasszon a különböző fajta barackok közül!
Nem sok olyan gyümölcs létezik, amelynek a különböző fajtái ennyire eltérőek, ugyanakkor egyformán népszerűek és számos módon felhasználhatók. Hiszen vannak, akik a lédús őszibarackra esküsznek, míg mások az apróbb szemű sárgabarackot kedvelik. Ugyanígy népes a kajszibarack rajongók tábora is, de a nektarin ízéről sem feledkezhetünk meg.
Ám mégis felmerül a kérdés, mi a különbség közöttük és mit rejtenek a különböző elnevezések? Mi terem majd a fán pontosan, ha kajszi csemetét ültet és hogy kell elképzelni a laposbarackot?
Egy másik cikkemben bemutattam a különböző fajtákat is, most viszont engedje meg, hogy ebben a barack – határozóban bemutassam Önnek a különböző fajták jellemzőit és igényeit, valamint lerántsam a leplet a tévhitekről is.
Az ínycsiklandó őszibarack
A legvalószínűbb, hogy eredetileg Ázsiából származik, ugyanis egyes kínai írások már az időszámításunk előtt is említik ezt a gyümölcsöt, ami így valójában a történelem egy darabja. Nem véletlen, hiszen az ókori Ázsiából a legenda szerint maga Nagy Sándor juttatta el ezt a gyümölcsöt Görögországba, ahonnan hamar elterjedt a mediterrán régiókban. Az őszibarack igen kedvelt volt a középkori kolostorokban is, ahol a kertekben számos különböző fajtáját nevelték és nemesítették a szerzetesek. Így amikor beleharap ebbe a gyümölcsbe, érdemes belegondolni, micsoda múlt áll e fajta mögött!
No de mit érdemes tudni az őszibarackról?
Sokan nevezik az őszibarackot a gyümölcsök királynőjének, mely az elnevezésétől eltérően jellemzően nyár közepén érik. Ezzel pedig meg is érkeztünk az első ellentmondáshoz, ugyanis ezt a gyümölcsöt az őszi időszakban bizony már hiába keresi a boltok polcain vagy a fák ágain. Meglepő, de a sárgabarackon kívül a mandulával és a szilvával is rokonságban áll. Az őszibarackfa a száraz, kopár területeken is jól érzi magát, de bő termésre leginkább akkor számíthat, ha tápanyagban gazdag talajba ülteti és rendszeresen öntözi, valamint a növényvédelemről is gondoskodik.
Milyen fajtái vannak az őszibaracknak?
Talán nem tudta, de elképesztően sok fajtája van az őszibaracknak a korai „Redhaven”-től kezdve a laposbarackon át egészen az úgynevezett manduláig. Emellett bár sokan külön fajként emlegetik, lényeges kiemelni, hogy az őszibarackok családjába tartozik a népszerű nektarin, más néven a kopaszbarack is. Ezek a nagy, gömbölyű gyümölcsök sokak kedvencei, húsa narancssárga és jellemzően magvaváló.
Ha szeretné megtekinteni részletesen a teljes kínálatot, ide kattintva megteheti.
Milyen pozitív élettani hatásai vannak az őszibaracknak?
Az őszibaracknak fajtától függetlenül számos pozitív hatása van az emberi szervezetre. Az egyik leglényegesebb ezek közül, hogy béta karotin, valamint A – és C – vitamin tartalmának köszönhetően kedvező hatása van a látásra, segít megőrizni a bőr egészségét és szépségét, ráadásul mivel alacsony a kalóriatartalma, a fogyókúrás étrend tökéletes kiegészítője is. Mindemellett segít a megfelelő koleszterinszint megtartásában és jótékony hatással van a szív – és érrendszerre is.
A különleges sárgabarack
Mikor egy sárgabarackot tart a kezében, minden érzékét kényezteti egy kicsit. A szemét lenyűgözi az érett gyümölcs látványa, hiszen héja csodálatos narancssárga és apró „szeplőkkel” tarkított, főleg azon az oldalon, ahol a nap érte. A héján található apró pelyheknek köszönhetően tapintása bársonyos, illata semmihez sem hasonlítható, az íze pedig utánozhatatlan. Az őszibarackhoz hasonlóan szintén Kína az őshazája, azonban ez a finomság Örményországhon keresztül jutott el hazánkba is. Olyannyira népszerűvé vált, hogy a II. világháború előtti időszakban Magyarországon összes megtermelt gyümölcs hatodát tette ki a sárgabarack.
A portfolio.hu portál szerint az Európai Unióban jelenleg 65 000 hektáron termesztik ezt a fajta barackot és összesen 700.000 tonnát szüretelnek le évente. Ebből 30.000 tonna kajszibarack hazánkban terem, bár fontos hozzátenni, hogy 2018-ban a kedvezőtlen időjárás miatt sajnos ez a szám egy kicsit visszaesett.
Mit érdemes tudni a kajszibarackról?
Bizony, nem elírás, ugyanis a sárgabarack és a kajszibarack között semmi különbség nincs, mindössze az elnevezés más. Bár őshazája a távol-kelet, nálunk mégis régi, hagyományos magyar gyümölcsként ismerik. Ez nem véletlen, hiszen ez a gyümölcs már ötszáz éve van jelen Magyarországon, ahol a klíma tökéletesen megfelel a számára. Kiemelendő ezeknek a fáknak a fagyállósága, valamint alacsony talaj – és vízigénye, melynek köszönhetően akkor is bátran belevághat egy kajszi csemete ültetésébe, ha még csak a kezdő kertésznek táborát erősíti.
Milyen pozitív élettani hatásai vannak a sárgabaracknak?
Valódi vitaminbombáról van szó, ugyanis nem csak C – vitamin tartalma kiemelkedően magas, de két-három szem kajszibarack elfogyasztása fedezi egy ember napi A-vitamin igényét is. Egy legenda is szól erről a gyümölcsről, mely szerint egy bizonyos ma is élő hunza népcsoport a sárgabarack fogyasztásnak tulajdonítják igen magas átlagéletkorukat.
Ha szeretne még többet tudni a sárgabarackról, ide kattintva olvashat róla.
Mikor és hogyan ültethetők el a barackfák a kertben?
A konténeres kiszerelésben megvásárolt őszibarack – vagy sárgabarackfa az év bármely napján ültethető, kivéve a legforróbb nyári napokat és a téli fagypont alatti időszakokat. Amennyiben szabadgyökerű gyümölcsfa csemetét vásárol, azt október 20-a és március 20-a között érdemes elültetni, elkerülve a fagyokat. Egy barackfa csemete ültetésénél fontos, hogy a gyökerek növekedési erélyét úgy lehet javítani, ha egy metszőollóval a gyökerek végéről 1-2 centiméteres részt nagyon óvatosan eltávolít. Természetesen mindez csak a szabadgyökerű kiszerelésre igaz. Az ültetőgödör kialakításánál továbbá fontos megfelelő virágföldet és komposztot is használni, így megteremtve az ideális körülményeket a csemete számára.
Ha nincs kéznél házikomposzt, akkor a szerves trágya használta is megfelelő, ugyanis hosszan, akár 2-3 éven át is képes leadni tápanyagait. A csemete megfelelő beállítása is lényeges folyamat, nem szabad elsiklani a részletek felett. Ügyeljen rá, hogy a fa egyenesen álljon! Az ültetési magasságot pedig leginkább az oltási hely határozza meg. Ennek a pontnak minden esetben a földfelszín felett kell elhelyezkednie. Ne aggódjon, ez a pont egyszerűen felismerhető jellegzetes, heges felületéről. Ezt követően az egyetlen feladat a beiszapoló öntözés maradt, ugyanis egy őszibarack csemetének sok vízre van szüksége.
Ha szeretné látni, hogy zajlik a gyakorlatban egy szabadgyökerű gyümölcsfa ültetése, ebben a videóban megmutatom Önnek.
A konténeres csemete ültetését pedig ebben a videóban tekintheti meg.
Milyen felhasználási módjai vannak a barackoknak?
Legyen szó bármelyik fajta gyümölcsről, a felhasználási mód igen széles. Fogyasztható nyersen, főzhető belőle lekvár, eltehető befőttként, de remek ivólé is készíthető belőle. Emellett tökéletes levesekhez és ínycsiklandó sütemények alapanyaga is lehet. Egy Sacher torta vagy egy Rákóczi túrós például sosem lehet az igazi egy kis zamatos baracklekvár nélkül.
Amennyiben Önt is meggyőzték a fent felsorolt tények, kérem, nyomjon egy Tetszik-et és ossza meg ismerőseivel, barátaival!
Ha más kertészeti témában is szívesen olvasna, további bejegyzéseimet itt találja!
