Az oldalon cookie-kat használunk a jobb felhasználói élmény biztosítása miatt, engedélyezéséhez kattintson az "Elfogadom" gombra.

Paradicsom kártevői és az ellenük való védekezés lehetőségei

Tavaly körülbelül ilyenkor készült el a paradicsom kórokozóiról szóló cikkem, amit ide kattintva tudnak elérni. Viszont adós maradtam a paradicsom kártevőivel. Ezen hiányosságom most szeretném pótolni!

A paradicsom növényvédelmével kapcsolatban elengedhetetlen említést tenni a kártevőkről, mert akad közöttük néhány olyan szervezet, ami a védekezés gerincét képezhetik. Az alábbiakban szeretném bemutatni a paradicsomnak a legfontosabb kártevőit.

Terrikol kártevők

Cserebogarak - Melolonthaidae

A kártevő, a bogarak (Coleoptera) rendjébe azon belül is a cserebogarak (Melolonthoidae) családjába tartozik. A pajor kifejezés magyarázatra szolgálhat. Ez nem más, mint a cserebogár lárvája. A paradicsomon kívül gyakorlatilag minden kultúrának ádáz ellensége.
A kifejlett állat 20-30 mm nagyságú, vöröses szárnyfedővel, ezen 5-5 hosszanti bordával. Lárvái valamivel nagyobbak 40-50 mm nagyságúak, de ez a fejlettségi állapotuktól függ. A potroha végén található, úgynevezett farfedő alapján lehet a legpontosabban faji szinten meghatározni. Tojása apró körülbelül 3 mm nagyságú, ovális sárgásfehér színnel rendelkezik.

Cserebogár pajor

Cserebogár pajor

A család fajai több éves fejlődésűek, ez 2 évtől akár 4 évig is változhat. Az állat a talajban telel lárva alakban, de az utolsó telet már imágó alakban vészeli át. A rajzásuk április végén indul meg mikor a talaj hőmérséklete elérte a 11 °C-os hőmérsékletet. A rajzás általában a kora esti szürkületi órákra tehető. Hazánkban a 3 éves fejlődésű fajnak 3 rassza van és a rajzásuk évenként és területenként eltolt. Ez azt jelenti, hogy bizonyos rassz a következő évben az ország más területén fog előfordulni. Sajnos azonban minden évben lehet számítani valamelyik rassz rajzására az ország bármely területén.

Az ok, amiért egy kategóriába sorolom őket, mert a kártételük megegyezik. A kifejlett imágók a leveleket rágcsálják, de ez nagyon súlyos gondot nem okoz. A komoly kártétet a gyökérrágás okozza.

A legveszélyesebb fejlettségi állapota, a második stádiumban lévő pajor, mert ez a legfalánkabb.

A területen a pajorfertőzöttség szintjét az úgynevezett kvadrát módszerrel lehet eredményesen felmérni. Ez azt takarja, hogy az ember ás egy 1 m mély és megközelítőleg 1 m széles gödröt, és megnézi, hány darab pajort talált. Ha négyzetméterenként 1-1,5 pajort talál akkor erősen fertőzött a terület és ha lehetőség adódik rá oda ne telepítsen

Védekezés: Ha a talajban van már akkor gyakorlatilag lehetetlen ellene a védekezés. Talajfertőtlenítőt lehet alkalmazni, de ez kockázatos, mert telepítéssel együtt kell kijuttatni, és viszonylag magas a humán toxicitása is. Ezeken felül csak az 1 éves lárvákat pusztítja eredményesen. Az imágók tojásrakását kell megakadályoznunk. A legjobb védekezés módszer a rendszeres talajművelés.

Növényvédőszerek az imágók ellen: Deltametrin- Decis Mega; Lambda- cihalotrin- Karate Zeon 5 CS.

Egészen jó házi praktika lehet, ha például fás növény közelében felfedezték, hogy van pajor, akkor a gyökérhez burgonya gumót vetnek és a kifejlődésig azt fogja fogyasztani. (végezetül megjegyezném, hogy attól függően, hogy milyen területen vagyunk olyan cserebogárral lesz dolgunk pl: alföldön inkább a homoki és a zöld cserebogár gyakoribb, míg a nem homoki területeken a májusi, vagy az erdei és a kalló)

Pattanó bogár lárvák/drótférgek - Elateridae

Számos faj tartozik bele, és rendszertanilag a bogarak (Coleoptera) rendjébe és a pattanóbogarak (Elateridae) családjába tartoznak. Ezek a kártevők leginkább a termesztett zöldségeinket fogják támadni.

Pattanóbogár lárvája

Pattanóbogár lárvája

Az imágók nagysága 2-30 mm-ig terjed. Testük felülete kemény. Szárnyfedőjük domború és gyakorlatilag mindig fedi a potrohot. 3 pár egyformán fejlett lábuk van. Csápjaik 3 csápízből állnak.

A lárvák 3-5 évig fejlődnek és lárva alakban telelnek. A nőstények a tojást a növényzettel fedett talajba teszik. A kikelt lárvák még csak humusszal táplálkoznak, de a második vedlés után már az élő növények gyökerét kezdik el rágni. 10-12 °C-nál alacsonyabb hőmérsékleten nem táplálkoznak. Július augusztusban alakul imágóvá, de csak a következő év tavaszán rajzik.

Kártétele teljesen ugyanolyan, mint a cserebogárnak, de az imágó nem károsítja a lombot. A kártevő szint felmérése is ugyanúgy zajlik, mint a cserebogarak esetében, de nála 2-3 állat/m2 lesz a meghatározó.

Védekezés: az ellene való védekezés megegyezik a cserebogár elleni módszerrel.

Gyökérgubacs fonálférgek - Meloidogyne hapla és incognita

Rendszertanilag puhatestűek törzsébe (Nemathelmintles) és a fonálférgek (Nemtaoida) osztályjába tartoznak. Családjuk a gyökérgubacs fonálférgek (Meloidogynadeae) családja. Szerencsére hazánkban szabadföldön csak a hapla- faj, amelyik gondokat okoz, ugyanis az incognita-nak egyelőre még túl hideg van, de már kezd megjelenni szabadföldön.

Gyökérgubacs fonálférgek

Balra fent: Meloidogyne incogniat; jobbra: Meloidogyne hapla; balra alul:kártét

Szabadszemmel de még fénymikroszkóppal is nehezen észrevehető átlátszó állatok. A hím és a nőstény egyed jól elkülöníthető. A nőstény zömök, citromra emlékeztető alakú 0,4-0,45 mm nagysággal, míg a hím fonálszerű 0,8-1,3 mm nagysággal. A fejivég jól elkülöníthető, és jól látszik rajta a szájszurony, amivel a kártételt okozza.

Szabadföldi körülmények között 2-3 nemzedéke fejlődik ki, de védett hajtató berendezésekben gyakorlatilag folyamatosan képes szaporodni. Tojás alakban képes áttelelni, ha szükséges. Ezeket a tojásokat csomókba rakja, amit egy kocsonyás massza, az úgynevezett bábbölcső vesz körül. Átlagban 200-500 tojást képes lerakni. Légzése, hasonlóan más puhatestűekhez a bőrén keresztül történik és a vízben oldott oxigént képes felvenni. Passzív mozgásra képes a talajban, ugyanis a talajban lévő kapilláris víz segítségével képes eljutni bárhova.

Kártétele igen szembetűnő, ugyanis a szívogatás hatására gubacsok képződnek a növény gyökerén, ami megakadályozza a víz és tápanyag felvételt.

Védekezés: Ha nem figyelünk rá akkor komoly gondot tud okozni. Azonban van lehetőség a védekezésre, és nem is kell sokszor növényvédőszerhez nyúlni. Egyik ilyen módszer, ha hajtató berendezésünk vagy fóliasátrunk van, akkor hagyni kell átfagyni a talajt mert ez esetben az összes elpusztul. A magas hőre és a talajkiszáradására ugyanígy reagál az állat.

Jó termesztéstechnológiai módszer, ha nem saját talajon végezzük a termesztést, hanem izolált környezetben pl: kőzetgyapoton.

Biológiai módszer a szolarizáció és a biofumgáció. Előbbi azt takarja, hogy a talajt fekete fóliával lefedjük és hagyjuk, hogy átmelegedjen, de hátránya, hogy ilyenkor a talajt folyton nedvesen kell tartani. Utóbbi esetében valamilyen káposztafélének a maradványait kell beleforgatni a talajba és a benne lévő anyag (izo-tio-cianát) elpusztítja kártevőt.

Növényvédőszerek: Dazomet- Basamid G (csak hajtató házakban) Oxamil- Vydate 10 G (kockázatos mert magas a humán toxicitása).

Kabócák - Cicadellidae

Ezen károsítók szintén egy viszonylag nagy csoportot alkotnak. Rendszertanilag a szipókás rovarok (Hemiptera) rendjébe, a poloskák (Auchenorrhyncha) alrendjébe és a mezeikabócák (Cicadellidae) családjába tartoznak.

Méretük igen kicsi, mindössze 2-4 mm nagyságúak, bár ez attól is függ, hogy melyik faj amelyik károsítja a növényünket. 1 pár hártyásszárnnyal rendelkeznek, és elég jól repülnek. Nagyon rövid csápokkal rendelkeznek. Tojásaik enyhén oválisak, sárgásfehér színűek és csomókban találhatóak meg a levél fonáki részén. 

Kabócák

Kabóca kártétele, közvetett tünet (forrás) és imágó

Fajtól függően 2 maximum 3 nemzedéke fejlődik ki egy évben és mindegyik faj tojás alakban képes telelni. A család minden tagjára igaz, hogy a lárvának 5 fejlődési stádiuma van és ezután alakul imágóvá. Hosszú ideg képesek károsítani, ugyanis rajzási idejük májustól októberig is eltarthat.

Közvetlen kártételük igazából teljes mértékben elhanyagolható. Mindössze a levél fonáki részén okoznak, gyakorlatilag alig látható szívás nyomokat. A levél ettől függetlenül sárgul a szívogatás nyomán, de ez nem túl jelentős. A közvetett kártétele annál jelentősebb, mert a fitoplazmás betegséget ezek a kártevők terjesztik.

A paradicsom esetén ez a Ca Phytoplasma solani. Éppen ezért az ellenük való védekezés elengedhetetlen.

Védekezés: Az első imágók megjelenésekor egy rovarölőszeres kezelés sikerrel gyéríti, viszont az elhúzódó rajzás miatt a többszöri kezelés szükséges lehet.

Növényvédőszerek: Bár engedélye sajnos nincs egy szélesspektrumú idegméregnek sem, de a bagolylepkék ellen használatos készítmények hatásosak ellene, Dipel-t leszámítva.

Dohánytripsz - Thrips tabaci 

Ez a kártevő rendszertanilag a tripszek (Thisanoptera) rendjébe, azon belül a Thripidae családba tartozik. A meleg nyarak miatt egyre jobban nő a jelentősége szabadföldi körülmények között (a tavalyi év kivétel és lehet az idei is). Hajtatásban előtte is komoly gondot okozott, de a közvetett kártétele miatt mára egy komoly ellenféllé vált. De erről később.

Dohánytripsz

Balra fenn: nyugati virág tripsz, balra lenn: dohány tripsz; Középen: paradicsom bronzfoltosság TSWV; Jobbra: a tripszek kártétele

Igen apró, mindössze 0,8-1 mm nagyságú az állat. Szárnya rengeteg kisebb sertéből áll össze és ezért kapta magyarul a rojtos szárnyú elnevezést. A lárva 0,8-0,9 mm nagyságú. Szabadszemmel alig érzékelhető.

Hajtatásban gyakorlatilag folyamatosan fejlődik és sok egymást átfedő nemzedéke alakul ki. Szabadföldön a talajban, védett helyeken, illetve növényi tárolókban képes áttelelni. Például hagyma burok levelei között, káposztán, vagy sarjadék hagymán. Az első imágók áprilisban jelennek meg, majd májusra kialakul a lárva kolónia. Egy nőstény 20-100 tojás lerakására képes és igen rövid mindössze 2-5 napos az embrionális fejlődésük. Ezért a rezisztencia nagyon gyorsan kialakul.

Számos tápnövénnyel rendelkezik. Kártétele nyomán a levelek a fő ér mentén majd a mellék erek mentén ezüstös szívásnyomok jelennek meg. Ez később kiterjed az egész levélre. Ez az ezüstös elszíneződés annak köszönhető, hogy levegő kerül a szöveti szerkezetbe. Később ezek a foltok parásodnak. Sajnos termésen is okoz ilyen tüneteket, valamint a termés deformált lesz. A közvetlen kártétele sem elhanyagolható, de a közvetett kártétele igazi „nehézfiúvá” teszi, ugyanis a paradicsom bronzfoltosság vírusának a sikeres terjesztője.

A másik hatékony vektora ennek a betegségnek a nyugati virágtripsz (Frankliniella occidentalis). Ez ugyanúgy károsítja a paradicsomot, de rengeteg tulajdonságában megegyezik a dohány tripsszel. Viszont utóbbi nem képes szabadföldön telelni.

Védekezés: A rajzást nagyon eredményesen nyomon lehet követni fehér ragacslapokkal. Szerencsére nem kell azonnal peszticidhez nyúlni a védekezéshez mert számos ragadozója akad pl: Amblyseius swirskii, Orius laevigatus. De sajnálatos módon ezek a fajok szabadföldi körülmények között még nem alkalmasak biológiai védekezésre, mert nagyon érzékenyek a környezeti viszonyokra. Viszont hajtatásban nagyon is jelentőssé váltak.

Növényvédőszerek:
kontakt: Deltametrin- Decis Mega, Cipermetrin- Cyperkill 25 EC
felszívódó: Acetamiprid- Mospilan 20 SG.

Üvegházi molytetű - Trialeurodes vaporariorum

Ez a rovar rendszertanilag a szipókás rovarok (Hemiptera) rendjén belül a liszteskék (Aleyrodina) alrendjébe sorolhatók és a liszteskék (Aleyrodidae) családjába sorolható. Ahogy a neve is mutatja, inkább üvegházi körülmények között jelentős a kártevő, viszont a folyamatos klímaváltozás miatt, a meleg nyarakon már szabadföldi körülmények között is felbukkanhat. Ilyenkor sokszor komoly gondot okozhat. Ez leggyakrabban akkor következhet be, ha a palántán ott volt a kártevő és a kiültetés során kivisszük a termesztő berendezésből.

Népies neve a liszteske.

A kártevő igen apró, mindössze 1,1-1,5 mm-es nagyságú. A hím és a nőstény nagyon hasonlít egymáshoz. A tojásaik 0,24 mm-esek kezdetben halványsárga, később pedig sötétbarna színűek. A tojások alakja hosszúkás és a levéllemezen rövid kis nyélen ül. Ezek a tojások félkörívben helyezkednek el a levél fonáki részén. 

Üvegházi molytetű

Balra fent: üvegházi molytetű imágó; balra lent: természetes ellensége az Encarsia formosa; jobbra: kártétele paradicsomon

A kártevőnek sok nemzedéke van és szabadföli körülmények között nem képes áttelelni. A fejlődési gyorsaságát és életmódját nagyban meghatározza a hőmérséklet. Ideális körülmények között egy nemzedék kifejlődése 30-70 nap. Az imágók a levél fonáki részén helyezkednek el és a levél megmozdításakor csoportosan reppennek fel róla. Aktív helyváltoztatásra csak az imágók és az első stádiumú lárvák képesek. Összesen 4 lárvastádiuma van és a negyedik, vagyis végső stádiumú lárva bábbölcsőt készít.

Ennek a védelmében fejezi be a fejlődést. Illetve ez a forma a legvédettebb is. Bármilyen idős levélen képesek megtelepedni, de a fiatal leveleket jobban kedvelik.

Kárképe szívogatás formájában jelentkezik. A levelek kezdetben halványulnak, majd szépen fokozatosan elhalnak és lehullanak. Ezzel extrém esetben a teljes növény pusztulását okozza. Oly sok kártevőhöz hasonlóan, a táplálkozása során mézharmatot ürít a növény felületére, amin később megtelepszik a korompenész.

Védekezés: A hagyományos értelembe vett kémiai védekezés komoly nehézségekbe ütközik több szempontból is. A gyors nemzedék váltásából adódóan egyre több idegméreggel szemben vált rezisztenssé. Mivel a növény fonáki részén található a kártevő, ezért oda egy konatkt idegmérget igen nehéz eljuttatni. Így csak a felszívódó idegmérgekkel lehet bármilyen hatást elérni.

Viszont az egyetlen felhasználható ilyen típusú rovarölőszer a Mospilan 20 SG. Ma hajtatában a leggyakoribb technológiai lépes, hogy a természetes ellenségét, az Encarsia formosa nevezetű fürkészdarázs fajt juttatják ki. Ez egy tojás parazitoid vagyis, a saját maga petéit a kártevő petéibe helyezi. Ezek pedig lényegében belülről felfalják a kártevőt (akinek esetleg a Nyolcadik utas a halál című film ugrik be az teljesen normális).

A természetes ellenségeivel a kártevő nagyon szépen kordában tartható. Azonban azt is hozzá kell tenni, hogy ezek csak üvegházi körülmények között alkalmazhatók. Szabadföldön egy kicsit nagyobb lehűlés esetén mind a kártevő, mind pedig a természetes ellenség elpusztul. Azonban, ha mégis ilyen kártevőt találunk a paradicsomunkon, akkor a korábban említett Mospilan sokat segíthet.

Levéltetvek - Aphididae

Rendszertanilag a szipókás rovarok (Hemiptera) rendjén belül a növénytetvek (Auchennorchyncha) alrendjébe sorolhatók és a levéltetvek (Aphididae) családjába. A paradicsomon több levéltetű faj tűnhet fel. A három legveszedelmesebb a Zöld őszibarack levéltetű (Myzus persicae); a fekete répa levéltetű (Aphis fabae) és a sárga burgonya levéltetű (Aphis nasturtii)

Levéltetvek paradicsomon

balra fenn: a levéltetű kártét, balra lent: fekete répa levéltetű; jobbra fent: sárga burgonya levéltetű; jobbra lent: zöld őszibarack levéltetű

Nagyságuk 2-3 mm között mozog, enyhén szőrösek. Fejlődésükből adód sajátosságuk, hogy nem mindegyik nemzedék rendelkezik szárnyakkal. Viszont biztos vagyok benne, hogy a Tisztelt Olvasó bármikor felismeri a kártevőt.

Rengeteg nemzedékük van egy vegetáció alatt, és tojás vagy imágó alakban képesek is áttelelni. Ahogy említettem fejlődési sajátosságukból adódóan nem mindegyik alaknak van szárnya. Ez a sajátosság nagy vonalakban annyit takar, hogy petéből kikel az ősanya, aki utána csak szűznemzéssel szaporodik. Tavasszal kialakul egy szárnyas nemzedék is amelyik elvándorol a nyári tápnövényre és itt elveszíti a szárnyait. Utána ő is szűznemzéssel fog szaporodni. Majd a vegetáció vége felé megjelenik egy hím nemzedék is, aki párosodni fog egy nősténnyel. Ezután a nőstény már megtermékenyítve visszamegy a téli tápnövényére és lerakja a petéit.

Következő évben pedig ebből fog kikelni az ősanya. A rajzása általában tavasszal az intenzív hajtásnövekedéskor indul meg, ez nyáron némileg lassul majd ősszel a hűvösebb idő beálltakor újra felélénkül. Nyári és téli tápnövény kifejezés némi magyarázatra szorulhat. Ez azt jelenti, hogy előbbin vészeli át a telet és tavasszal ezen folytat érési táplálkozást, míg utóbbin csak nyáron károsít elvándorlás után. Előbbi általában fásszárú, míg utóbbi lágyszárú. Sok száz tápnövénnyel rendelkeznek.

Közvetlen kártétük, az erek melletti szívogatás, nem annyira jelentős. A levél fonáki részén szívogatnak és mézharmatot bocsájtanak ki a levélre. A mézharmat a cukorban gazdag ürülékük. Ennek hatására a levél az veszít életképességéből, deformálódik, fonák felé kanalasodik, esetleg sárgul.

A mézharmaton megtelepszik egy penészgomba, amit korompenésznek nevezünk. Azonban a, a tény, hogy a dohány- és a paradicsommozaik vírust hatékonyan tudják terjeszteni, már nagyon komoly kártevővé csoporttá teszi őket. Éppen ezért nagy figyelmet kell fordítani a levéltetvek elleni védekezésre.

Védekezés: Elsősorban az intenzív hajtásnövekedés időszakában, ami április közepe vége és a nyárvági időszakban lehet rajzásukra számítani. Az olajos, illetve káliszappanos lemosó permetezés szépen tudja gyéríteni őket. A vegetáció elején mikor nem nő még gyorsan a növény akkor kontakt növényvédőszereket érdemes használni, míg az intenzív hajtásnövekedés időszakában pedig szükségesek a felszívódó készítmények.

Kontakt szerek: Deltametrin- Decis Mega; Cipermetrin- Cyperkill 25 EC.
Felszívódó készítmények: Acetamiprid- Mospilan 20 SG; Pirimikarb- Pirimor 50 WG (speciális levéltetű írtó). 

Gyapottok bagolylepke - Helicoverpa armigera

Rendszertanilag a lepkék (Lepidoptera) rendjébe és a bagolylepkék (Noctuidae) családjába tartozik. Ahogy a vetési bagolylepke, úgy neki is rendkívül sok tápnövénye van, azonban ahonnan a nevét is kapta, az először gyapotról írták le a károsítását.

Elülső szárnya alapvetően világosbarna, míg hátulsó szárnya fehér, de a szegélyén egy világosbarna sáv húzódik. A nemzetség többi fajától eltérően a szárnyán lévő jellegzetes folt, (vese folt) nem látszik. A tora gyapjas és megegyezik az elülső szárnyának színével. A lárvája zöld, vagy szürkészöld színű 40 mm-es nagysággal.

Gyapottok bagolylepke

Gyapottok bagolylepke kártétel és lárva

A kártét mindig a növény generatív részein jelentkezik pl: virágon, termésen. A paradicsomon apró lyukakat rág a termésen, majd ezen keresztül a növény belsejébe húzódik. A berágási pont nála is nehezen észrevehető. A kártétel csak akkor észlelhető már, ha a termés kifejlődött.

2-3 nemzedékkel rendelkezik a kártevő, időjárási körülményektől függően, és bábként képes telelni. nagyon hajlamos a vándorlásra, és az országban is előfordul, hogy időnként vándorlepkeként jelenik meg. Az első állatok május, június magasságában jelennek meg a károsításukra, pedig június és július hónapokban lehet számítani. A nyár folyamán kifejlődik még egy nemzedék, de sokszor akár 2 nemzedék is. Az ősszel kikelő lárvák már csak bábozódnak és a következő évben károsítanak.

Védekezés: A kulcs az időzítés. Szexferomoncsapdával a rajzásmenetük jól nyomon követhető. A védekezést nagyban megnehezíti, hogy a lárva az életének jelentős részét a növény belsejében tölti, ahova nem vagy legalábbis nagyon nehezen tudunk eljutni rovarölő szerekkel.

A legbiztosabb védekezési lehetőség, ha feromoncsapdával megfigyeljük a rajzását, és a tojásrakás idejére időzítünk egy pirteroidos, vagy bármilyen szélesspektrumú idegmérges kezelést. Ez gyéríti az imágókat is és a frissen kikelő lárvákat is.

Növényvédőszerek: Lambda-cihalotrin- Karate Zeon 5 CS; Bacillus thuringiensis spp. Kurstakii- Dipel DF

Dél-Amerikai paradicsommoly - Tuta absoluta

Ez az eredetileg Dél-Amerikából származó kártevő jelenleg a paradicsom termesztés legjelentősebb kártevője. A kártétele miatt akár 80-100%-os termésveszteség is bekövetkezhet. Sajnos már hazánkban is egyre több és egyre komolyabb gondot okoz. Rendszertanilag a lepkék (Lepidoptera) rendjébe és a sarlósajkú molyok (Gelechiidae) családjába tartozik a faj. Hazánkban 2010-ben írták le először.

A tojásai enyhén nyújtottak és színük a törtfehér színtől egészen a világossárgáig változnak. Az embrionális fázisban elkezdenek egyre sötétebbé válni. Az első stádiumú lárva fehérszínű, majd fokozatosan zöldül a táplálkozás során. A második és harmadik stádiumú lárvák pedig világos rózsaszínűvé válnak attól függően, hogy a növény melyik részével táplálkoznak. A bábozódás során a lárva elhagyja a levelet és gubót készít magának.

A báb hossza 5mm és világoszöld színű. Ahogy egyre közelebb jutunk a rajzáshoz, úgy válik ez a szín egyre barnábbá. A kifejlett imágó 10 mm nagyságú, ezüst színű pikkelyekkel fedett. Szárny fesztávolsága 10-12 mm és barna színű.

Dél-Amerikai paradicsommoly

A Dél-Amerikai paradicsommoly levél termés kártétele, valamint az imágó

Elég szapora kártevő ugyanis 1 nemzedék akár 1 hónap alatt képes kifejlődni. Ez sajnos nem csak Dél-Amerikára, hanem már Európára és Magyarországra is vonatkozik. Ezek a nemzedékek nagyon sokszor átfedésben vannak egymással. Szerencsére szabadföldön nem, csakis üvegházi körülmények között képesek az áttelelésre. 26-30°C között fejlődnek a leggyorsabban 60-75%-os relatív páratartalom mellett. A nőstény a tojásokat a levél fonáki részére vagy pedig a szárra helyezi el. Egy nőstény képes akár 260 tojás lerakására is.

A tojásrakást követően az első kártétel 5-7 nap múlva jelentkezik. A megfelelő körülmények között a lárva állapot mindössze 20 nap. A 4 lárvastádium után a legkülönfélébb helyeken képes a bábozódásra. Ez történhet a levélen, a száron, vagy a talajban, illetve többször láttam olyat, hogy a csepegtető öntözőrendszer tűinek a redőibe petézett bele. A bábozódás után 9-11 nappal kikel a kifejlett imágó.

A kártétele látványos és jól felismerhető. A fiatal hernyók a növényi szövetekben aknáznak. Először a leveleken foltszerű aknákat készítenek, amelyeken ujj szerű nyúlvány figyelhető meg. Ez a lárva haladási irányát jelzi. Hasonló kártétel figyelhető meg a száron és a kocsányon is. A termésen a kocsány körül apró berágásokat lehet megfigyelni. Ez jól jelzi, hogy hol rágott be a kártevő.

Védekezés: Sajnos a védekezés nagyon nehéz ellene. Ugyanis az inszekticidekkel szemben nagy fokú tolerancia figyelhető meg. Mivel az Új-világban sokkal enyhébbek a növényvédőszerekre vonatkozó hatósági szabályok, számos nagyon komoly idegméreg forgalomban van még pl: szervesfoszforsav-észterek. Ezeket előszeretettel használják is a termesztés során. A gond, hogy ezekre a komoly készítményekre vált toleránssá a kártevő. Így a kémiai növényvédelemre nem lehet építeni. Főleg, hogy az ilyen típusú készítmények hazánkban már kivonásra kerültek, a gyengébb hatású készítmények pedig nem használnak ellene.

Így a biológiai védekezésre kell helyezni a hangsúlyt. Szerencsére ismert egy fürkészdarázs faj, ami nagy hatékonysággal parazitálja a kártevőt. Ezt sikerrel alkalmazzák termesztésben. Létezik a tömegcsapdázás lehetősége is különböző ragacslapok segítségével. Illetve a korábban oly sokszor emlegetett Dipel DF biológiai készítménnyel jó eredményeket lehet elérni, ha azt a lárváknak a keléséhez időzítjük.

Paradicsom aknázólégy - Liriomyza bryone

A kártevő rendszertanilag a kétszárnyúak (Diptera) rendjébe és az aknázólegyek (Agromyzidae) családjába tartozik. Fontos megjegyezni, hogy nagyon sok tápnövénye van a kártevőnek. Azért nevezték el mégis paradicsom aknázólégynek, mert először paradicsomról írták le a fajt.

Meglepően apró, egy sima házilégyhez képest, mert mindössze 1,5-2 mm-es nagyságig terjednek. A feje sárga színű, a tori rész pedig fényesen fekete. A tor oldala általában megegyezik a feji rész színével. Tojásaik általában átlátszóak, oválisak és a levélre egyesével helyezik őket. Sokszor azonban elég közel helyezik egymáshoz. A tojásokat azonnal a levél szövetébe süllyesztve helyezik el. Az utolsó stádiumban lévő lárva 2,55 mm hosszú. Bábja 0,9-1,2 mm-es, színe a sárgától egészen a sötét barnáig változhat.

Paradicsom aknázólégy

Paradicsom aknázólégy imágó és kártétele

Hazánkban csak hajtató berendezésekben képes telelni, viszont itt nagyon sok nemzedéke alakulhat ki egy vegetáció alatt. Mind a tojásrakási hajlandóságot mind a tojások kelését, nagyban befolyásolja a hőmérséklet. A talajban bábozódnak, kb 5 cm mélyen. A fejlődésükhöz a legoptimálisabb hőmérséklet a 20-27°C. A páraigényük igen széles spektrumon mozog, mert 30-70% relatív páratartalom mellett képesek a leggyorsabban fejlődni. Mivel sok tápnövénye van nem meglepő, hogy sokszor ezek között is válogat. Ha nem elég nagy az adott levél nitrogén szintje akkor képes az egyik levélből a másikba mozogni a száron keresztül.

Kártételük tipikus aknázólégy kártétel. A tojásból kikelő kis lárva a táplálkozása során hosszú, kacskaringós vonalban halad. A táplálkozás hatására a kirágott részekben a levél elkezd elhalni. Illetve az elhalt járatokban gyakran megjelenik a kártevő ürüléke is. Súlyos esetben akár teljes lombvesztés következhet be. Viszont szerencsére a termésben nem okoz semmilyen kárt.

Védekezés: Mivel a tojások rejtve vannak, ezért kontakt idegmérgekkel nem lehet elérni a kikelő lárvákat. Jó hatással a felszívódó idegmérgeket lehet alkalmazni kikelő lárvák ellen. Ilyen készítmény pl: acetamiprid- Mospilan 20 SG. Bár a kikelő lárvák nincsenek szem előtt, de az imágók kimondottan érzékenyek a kontakt idegmérgekre. Ilyen készítmények pl: Deltametrin- Decis mega. Fontos az egészséges szaporítóanyag, hogy ne kerüljön be olyan növény, aminek a leveleiben ott van kártevő tojása. Illetve nagyüzemi körülmények között még a Digliphus iseae báb parazitoidra lehet alapozni. 

Ázsiai márványos poloska-Halyomorpha halis

Egy ilyen felsorolásból nem maradhat ki a paradicsom legújabb és egyik legfontosabb kártevője. Mivel a paradicsom az egyik kedvenc tápnövénye elég gyakran lehet vele találkozni. A kártevőről már született egy részletes cikk, így itt most nem írnék róla részletesen. A róla szóló cikket ide kattintva megtekintheti.

Ezek a paradicsom legjelentősebb kártevői. Ahogy látják legalább annyi kártevője van, mint kórokozója. Viszont ez sajnos nem az összes kártevője. Szórványosan ugyan, de előfordulhat rajta a burgonyabogár, bár ez paradicsomon kimondottan ritkán jellemző. Továbbá van egy levélatka faj, amely egyre jelentősebbé válik a hajtatásban. Ez a paradicsom levélatka, avagy Aculus lycopersici. Mivel a paradicsom termésében is képes kárt okozni, ezért egyre komolyabb kártevővé válik, habár feltűnése még mindig csak szórványos.

Végül de nem utolsós sorban még muszáj említést tegyek a másik jelentős aknázólégy fajról, a gerbera aknázólégyről. Latinul a Liriomyza trifolii névre hallgat, és egy polifág kártevő. Pont ahogy a paradicsom aknázólégy esetén azért hívják így, mert először gerberáról írták le.

Azért nem tértem ki rá részletesen, mert pontosan ugyanolyan kártételt csinál a paradicsomon, mint a korábban tárgyalt paradicsom aknázólégy. Így csak kártétel alapján nem lehet a kettőt elkülöníteni egymástól. Továbbá a védekezés is ugyanúgy történik ellene, mint a paradicsom aknázólégy ellen.

Remélem talált hasznos információt a bejegyzésben - amennyiben igen, kérem nyomjon egy Tetsziket, ossza meg ismerőseivel.

Szeretne a kertjébe egészséges, életerős paradicsompalántákat? Nézzen szét kertészetem kínálatában ide kattintva.

További cikkeimet a blogban olvashatja, míg IDE kattintva növényvédelemmel kapcsolatos bejegyzéseimet találja

Tartalomhoz tartozó címkék: növényvédelem